131014. lajstromszámú szabadalom • Fertőtlenítő és csírátlanító eljárás és készülék annak foganatosítására
M^íelent 1943. évi Mrtiuár hó 1-én. MAGTAR KIRÁLYI (^^^K SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131014. szám. XXI/b, osztály. — R—SÍ24. alapszám. FtTtitlfiiílö és csírállaiiüjó eljárás és készülék annak i'ogamilosíUsáia. Magyar Radiátorgyár Részvénytársaság cég, egyben mint Beck István oki. gépészmérnök jogutódja, Budapesten. A bejelentés napja: 1941. évi május hó 6. A fertőtlenítés (dczinfekció) iés csírátlanítás (sterilizáció) leghatásosabban kereszlülvibető 1 ata, vagy ennél nagyobb feszültségű gőz felhasználásával levegő ki-5 zárása melleit. Rendkívül fontos szerepet játszik az alkalmazott gőznek a hőfoka. Ellenállóképesebb baktériumcsírák biztos elpusztulásához levegőmentes gőz hatásának védtelenül kitéve pl. 10í) C°-os gőz-10 zel min tégy 420 percre 110 Oon' 120 percre, 120 C°-on 6—8 percre, 128 •'C'^os gőzzel pedig már csak 1 percre van szükség- (lásd pl. Prof. Dr. Friedrich Konricli könyvét; »Die bakteri-15 eile Keimtőtung durch Wärme,« Ferdinand Enke Verlag Stuttgart 1938. 36. lap. E könyvre az alábbiakban többször hivatkozunk.) Rendkívül nagy szerepet játszik a gőz levegőmentessége is, mert aránylag 20 kis mennyiségben jelenlevő levegő már tetemesen lerontja a jgőz fertőtlenítő hatását. A kísérletek fazt mutatják (lásd. pl. Konricli 10. lap), jh'ogy a gőz mellett jelenlevő 10o/o-nál kevesebb levegő még nem 25 nagyon rontja a gőz hatását, azonban 15<Vn le .eaő már mintegy kétszeresére, 35°/o levegő mintegy ötszörösére, 100»/o levegő mintegy tizenkétszerésére növeli iá gőz csíraölő hálóidejét. Ebből következik, mi-30 lyen fontos a levegő lehetőleg tökéle les eltávolítása la fertőtlenítendő ívagy csíratlanüandó anyag belsejéből és mennyire szükséges volt az eddigi eljárásokhál a csiraölő hlatóidő megállapításánál jszámolni az anyagban esetleg visszamaradó kisebb 35 levegőmeniiyiséggel. A levegő eltávolítása á fertőtlenítő vagy csírát tanító készülékből nem okoz gondol abban az esetben, ha a készülékben csak nem likacsos anyagok pl. műszerek, ío- 40 lyadékkal töltött palackok, zárt konzervdobozok vannak elhelyezve. A levegő ugyanis a gőznél |nehezebb és így a kér szülék felső részén beengedett gőz lefelé haladva a levegői maga előtt hajija, úgy- 45 hogy a i levegő ía készülék alsói részén egyszerűen kibocsátható. Lényegesen nehezebb a helyzjet ja készülékbe helyezett likacsos anyagok, pl. {kötszerek, ruhák, fehérneműk, ágyneműk esetében. Ezek ugyanis 50 likacsaikban igen sok levegőit tartalmaznak, mely a készülékek szabad terében levő levegő eltávolítása |után is az anyagban megmarad és icsak rendkívül hosszú idő után távozik az anyagból diffúzió út- 55 ján. Az anyagban levő levegő nemcsak a gőz csírátlanító hatását Irontja le, de ,a gőznek az latiyagba való behatolását is megakadályozza és ezzel — igen rossz hővezető lévén — az anyag felmelegedését is 60 késlelteti (Konricli 52 lap). Kísérletek azt mutatják, (lásd Konricli 48. lap) hogy egy kötszert és ruhát tartalmazó sterilizátornál 20 percoel azután, hogy a készülékből távozó gőz hőfoka a 100 C°-ot elérte akészü- 65 lék szabad terének hőfoka 116 C°-ra emelkedett, az anyag 'belsejének1 hőfoka meg semmit sem változott, további 10 perc
