131011. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tárolható nyers gyümölcspépek előállítására

Megjeleni 1943. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI (J^sBÍ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131011. szám IV/e. osztály. — N—3875. alapszám. Eljárás ís berendezés tárolható nyers gyüinölcspépek 'előállítására. F. III Nulli & C. successor! a Ing. A. Cappuccini & C. cég, Milano. A bejelentés napja: 1941. évi november hó 28. — Olaszországi elsőbbsége: 1940. évi december hó 20. A. találmány gazdaságos eljárás rotha­dás veszélye nélkül elraktározható pépnek í'riss gyümölcsből (alma, barack, szilva, csere-ínye stb.) való előállításána. Az icL 5 -járás vegyi és erőművi müveletek sorából (évődik össze, melyeket zárt térben és foly­tonos körfolyamatban viszünk véghez. Az eljárás az épen tartandó pép kénezésén alapnil, melyet azonban egyenletes motion, 10 nem folt péplek számára alkalmazunk és víz hozzáadása nélkül viszünk véghez, oly ' mádon, hogy a zárt téren átmenő pépbe kó­nessavat vjezetünk. Ez az eljárás a kéncs'­sav elillanásának elkerülését és annak visz-15 szanyerését teszi lehetővé; ezenfelül a szo­kásos előzetes főzést megtakaríthatjuk és az S02 -gáz eltávolítását megkönnyítjük, me­lyet azzal érünk jel, hogy a pépet tárolása ulán és felhasználása előtt főzzük. 2o A találmány szerinti eljárást lényegileg az jellemzi, hogy a nyers pépet, miután a gyümölcsöt esetleg megmostuk és váloj­gatluk, egyenletesen, víz hozzáadása és mindennemű főzés nélkül folytonos és zárt 25 körfolyamaiban, zárt kénező berendezésiben, SOspgáz hatásának vetjük alá. A körfolya­matot különféleképen létesíthetjük, így pél­dául a friss gyümölcsöt pépesítő készülékbe vezetjük, a kapott pépet mérőedénybe és 30 ezután kénezőbe és gyűjtőedénybe viszj­szük, melyből azok a készülékek, melyek a feldolgozott terméket végül tároló edényé­be szállítják, állandóan töltődnek. A találmány jellemzői és egyéb részletei az alábbi íoganatosítási példából tűnnek 35 ki, melynek megvalósítására olyan készü­lékeket használnak, melyek szintén a ta­lálmány keilelébe tartoznak, alio Us azön>­ban megjegyezzük, hogy az alábbi leírás csupán magyarázó, de niem korlátozó le- 40 gyen. Az eljárásnak az a íoganatosítási módja, melyet az alábbiaklban ismerte lünk, a mel­lékelt rajz 1. és 2. ábrájában vázlatosan és példaképen feltüntetett berendezésiekben va- 45 1 ásítható meg. Az 1. ábrán tetszőleges szerkezetű (S) pépesítő készüléklel találhatunk, mely mögé két (tx , t 2 ) mérőedény, továbbá a (P) szi­vattyú, az (Sj) kénezökeiSzülék és a (T) 50 gyüjtőtarlály van kapcsolva; az utóbbiakból kilépő gépet például a (PL ) szivattyú se­gítségével a tárolótartályokba vezetjük. A felsorolt készülékek sorozatát egymással egyetlen (C) vezeték köti össze, mely azon- 55 ban esetleg, ha két mérőedényt alkalmai-, zunk, két (C^ C2) ágra oszlik. Ezeket a (Vi, V2) csapok segélyével váltakozva he­lyezzük működésbe olyképeu, hogy a töl­tés alalt ál'ó edény kilépőnyílását elzárt- 60 iiuk, míg az előzetesen megtöltött edény ki­lépőnyílását nyitjuk. A (P, Pl) szivattyúk és az (S) kénezőkészülék a (T) tartályhoz képest úgy vannak elrendezfve, hogy az ösz­szegyűlt (M) péplömteg pufferként szerepel, 65 és a szivattyúk gyakorlatilag állandó terhe­lését biztosítja, mimellett nyomásával a gáznak a külső térbe való dif fundál ásat

Next

/
Oldalképek
Tartalom