130997. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás mágnesmag és eljárás annak előállítására

• Megjelent

1943. évi

január hó 15-én. _^__^ • • MAGYAR KIRÄLTI (^HHffi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130997. szám. VH/d/j. osztály. — L—8498. alapszám. Nagyírekvi [iciás mágnesmag és eljárás unnak előállítására. Licentia Patent-Verwaltungs-Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Berlin. A bejelentés napja: 1941. évi augusztus hó 27. — Németországi elsőbbsége: 194ft. évi szeptember hó 26. A találmány eljárás mágnesmagok előállítására nagyfrekvenciás célokra. A mágnesmagok poralakú mágneses részecskék'ből pl. vaskarbonilból előállított vasrér 5 szecskákból állanak. A mágneses részecsíkéket egymással szemben ismeretesen szigetelni kell avégett, hogy örvényáramveszteségeket elkerüljünk, illetve kis értéken tartsuk. Már különböző szigetelő anyagok 10 kiváltképen vízüveg, valamint műgyanták, pl. bakelit váltak erre a célra ismeretessé. Vízüveget és hasonló hőálló szigetelő anyagokat többnyire akkor alkalmazzuk, ha a sajtolt magokat még magasabb, pl. 300— 15 600 C° hőmérsékletnek kell kitenni. A találmány oly magokra vonatkozik, melyeket efajla hőkezelésnek nem kell alávetni. A magok nagyfrekvenciás célokra valók, vagyis az örvény áram vesztes égükv-20 nek rendkívül kicsinek kell lennie, lehetőleg nagy hatékony permeabilitás mellett. Nagy hatékony permeahüitást legegyszejrűbben akként érünk el, hogy a szigetelő-és kötőanyagrész mennyiségét lehetőleg ki-25 ősire választjuk meg. Ekkor viszont az a veszély, hogy az egyes részecskék egymással szemben nincsenek eléggé szigetelve, úgyhogy az örvényáramveszteségek növekednek. 30 A nagyfrekvenciás masszamagokiat ennek folytán eddig jelentős mennyiségű szigetelőanyag alkalmazásával aUítoltáik lelő. Szigetelőanyagként, pl. 4—8 súlyszázalék műgyantát használtak. E nagy szigetelőanyag mennyiség és a megfelelően alacsony ha- 35 tásos permeabilitás ellenére sem sikerült rendszerint az örvényáramveszteségeket elegendően alacsony értékem tartani. Ez pí. abban mutatkozik, hogy az ohmos ellenállásnak a mag felületén való mérése csu- 40 pán néhány száz ohmnyi értékeket adott. Hasonló értékeket kapunk, ha szigetelőanyagként vízüveget használunk. A kapott eredményeket azzal sem javíthatjuk meg lényegesen, hogy a vízüveg: szigetelést több 45 rétegben alkalmazzuk és az összes nedvességet kihajtjuk. Ugy találtuk, hogy meglepő módon kitűnő tulajdonságú apró részecskékből álló nagyfrekvenciájú mágnesmagokat állítha- 50 tunk elő akként, ha a vasrészecskéket először vizes vízüvegszigeteléssel vonjuk be iés a részecskéket ezután, vagyis nem sajtolt állapotukban, 180—300 C°-nyi közepes hőmérsékleten kezeljük. Ekkor a szigetelő- 55 réteg megkeményedik és a mágnesezhető részecskéken járulékos szigetelő oxidréteg létesül. Az ekként előkezelt részecskéket ezután kötőanyag hozzáadása melleit maggá sajtoljuk. Kötőanyagként műgyanták 60 jönnek tekintetbe, pl. bakelit, neorezit és hasonló kereskedelmi elnevezés alatt ismeretes anyagok. A sajtolási nyomás szokásos módon 15.000—18.000 atm-nak felel meg. Az lekként előállított magok a mű- 65 gyanta keményítése után nagyfrekvenciáiknál igen kicsi veszteségfaktorral tűnnek ki. A sajtolt mag ohmos ellenállása na-