130938. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőedény
Megjelent 1943. évi január hó 15-én. MAGIAK KIKil/YI <^^^K SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130938. szám. \T II/tí. osztály. — T—6813. alapszám. Villamos kisütőedény. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H.f Berlin-Zehlendorf. A bejelentés napja: 1942. évi január hó 26. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi január hó 27. Villamos kísütőedények nagymértékben terhelt elektródái, amelyek nem izzókatódák, hanem egyéb elektródák, különösen anódák, rendszerint a me-5 leget jól sugárzó felülettel készülnek. Az ilyen felületek mechanikus megmunkálással állíthatók elő. A felületek készítése végett azonban úgy is eljárnak, hogy azokat sötét színű, hőt jól suío gárzó anyaggal, pétdául szénnel, fekete krómmal, zirkonnal, vagy krómoxiddal vonják be, mimellelt ügyelnek arra, hogy az elektróda a kigázosítás végett később foganatosított izzít áskor ne meló legedjék fel oly mértékben, hogy a bevonati anyag és az alatta fekvő, a tulajdonképeni elektródát alkotó fém között reakció menjen végbe, mert máskülönben , a felület jó hősugárzóképessé-20 ge elvész. Az elektródafelüietek hősu• gárzó képességéi fokozó ily eljárásoknak csőtechnikai szempontból hátrányaik vannak. A hősugárzás fokozása vagy csupán kismértékű, mint például a me-25 chanikus megmunkáláskor, vagyis a homályosításkor, vagypedig ezek az eljárások az elektródák kigázosíthatósá-és így a kisülési folyamatot is károsan befolyásolják. Ezért hátrányos például 3o a szénnel való fekelítés. További hátrány bizonyos esetekben, hogy a felvitt anyagok az elektródán nem tapadnak kellő mértékben, ami az eleklródax'eudszerek felépítését megnehezíti és a kisütőedény üzemében is hátrányos je- 35 lenségekkel jár. A találmány célja ezeknek a nehézségeknek a kiküszöbölése. A találmány értelmében készült villamos kisütőedények nem izzókatódaként alkal- 40 mázott egy vagy több fémes elektródájának, például az anódájának egészben vagy részben, előnyösen a hőt kifelé sugárzó oldalán, intermetallikus, az olvadáspont alatti hőmérsékleten ke- 45 letkező vegyületekből álló érdes és így hőt jól kisugárzó felülete van, melyet két. vagy több, üzemi hőmérsékleten a vegyületből el nem gőzölgő fém alkot, mely fémek , közül legalább az egyik 50 fém olvadáspontja az intermetallikus Vegyület és az alátétet alkotó fém olvadáspontja alatt van. E leírásban a szenet nem tekintjük fémnek. A találmány értelmében alkalmazott 55 intermetallikus vegyületeknek rendkívül érdes felülelük és jó tapadóképességük van. A találmány szerinti kisütőedény elektródáit úgy állíthatjuk elő, hogy a mo- 60 Jibdénből vagy molibdén-níkkel-ötvözetből álló elektródára vagy az ilyen elektródára felvitt fémes, például krómból készüli közbenső rétegre az elektróda anyagával, a fémes közbenső réteggel, 65 vagy egymással a kívánt fémvegyületet létesítő egy vagy több fémet, például alumíniumot vagy nikkelt és alumíniu-1
