130902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csávafestéktartalmú készítmények előállítására és ezeknek a kelmenyomtatásban való alkalmazására

Megjelent 1943. évi április hó 15-én^ HÁGTAK XIRALTI SZABADALMI BIRÓSÁt SZABADALMI LEÍR A-S 130902. szám. XlX/e. (IV/Í., XlV/e.) osztály. — D—5493. alapszám. Eljárás csávafestéktartalmú készítmények előállítására és ezeknek a kelmenyomtatásban való alkalmazására. Durand & Huguenin A. G. gyári cég, Basel. A bejelentés napja: 1941. évi december hó 9. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi december hó 11. A találmány eljárás az eddigiektől je­lentékenyen eltérő csávafestéktartalmú ké­szítmények előállítására és ezeknek a kel­menyomtatásban való felhasználására. A 5 találmány szerint leukoesávafestékek esz­tersóit szerves oldószerekben ill: különbö­ző szerves oldószerek keverékében, mely­hez "esetleg kis mennyiségű vizet ad­tnunk, cellulózaszármazékkal, mint pl. nit-10 rocellulózával, cellulózaacetáttal, etilcel­lulózával stb., továbbá az esztersók elő­hívására alkalmas oxidálószerrel, mint pl. a krómsav sóival (nátriumbikromáttal) vagy nitritekkel együtt oldjuk. Oly savnak, 15 legelőnyösebb szerves savnak behatására, mely az alkalmazott oldószerben ugyan­csak oldható, a csávafesték közönséges vagy kissé megnövelt hőmérsékleten a legfinomabb eloszlásban válik ki és így 20 a kelmenyomtatáshoz minden további in­tézkedés nélkül felhasználható paszta léte­sül. A pasztát valamely alapra (szövetre^) nyomtatjuk és azután azt egyszerű szárító­folyamatnak vetjük alá. így a legegysze-25 Hibb módon jól használható, ellenálló nyomatokat kapunk. A szóbanforgó cél­ra alkalmas oldószerekül alifás mono- il­letve polialkoholok, oxisavak, ezek éterei és észterei, mint pl. metil- vagy etilalko-30 ttiol, butilalkohol, monoetilglikol, mono­metilglikol, dielilenglikol- monoetüéter, di­etiienglikol- dietiléter, dioxan (dietílen­oxid), tejsavas etileszter, borsavas dietil­eszter, etiléntiodiglikol stb. jönnek tekin-35 tétbe. Minthogy a nyomatokat egyszerűen csak szárítjuk és semmilyen más kezelésnek nem vetjük alá, általában véve alacsony forrpontú oldószereket részesítünk előny­ben. A nyomtató anyaghoz sok esetben elő- 40 nyösen adhatunk valamely ismeretes, u.n. lágyítószert, mint pl. trifenilfoszfátot, tri­krezilfoszfátot stb. Meglepő s egyáltalán nem volt előrelát­ható, hogy a jellemzett eljárással sikerül 45 csávafestékeket az anyagban a legfino­ímabb eloszlással kiválasztani, még pedig olyan módon, ahogy az más úton, meg a legújabb mechanikai elosztómódszerek­kel sem érhető el. Ez a finom elosztás á 50 legkiadósabb, legélénkebb és nagy ellenál­ló képességű, különösen a dörzsölésnek jól ellentálló nyomatok elérését teszi lehetővé. Nem volt továbbá előrelátható az sem, hogy sikerül oly oldószereket találni, me- 55 lyek megengedik oly különböző anyagok keverékének oldatban tartását, mint ami­lyenek a cellulózaszármazékok, csávafesté­kek leukoesztersóiv oxidáló szerek, sav stb. 6» A csávafestékekhez való, a találmánybeli nyomtató eljárást, mely szerint egy nyom­tatópasztát szövetre nyomtatunk és azután áz utóbbit már csak szárítjuk, az egyszerű­ség tekintetében nyilván már alig lehet túl-65 haladni. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal részletezzük: 1. példa. Leuko-6-etoxi-4'-meül-6'-klortioindigó

Next

/
Oldalképek
Tartalom