130674. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katódsugaras távolbalátó letapintókban a fluoreszkáló anyag szemcséi okozta zavarok kiküszöbölésére

Megjelent 1942. évi december hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI <$S9Bf[ ' SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130674. szám. VII/j. osztály. — L. 8570. alapiszám. Eljárás kalédstigaras távolbalátó lelapuitókban a fluoreszkáló anyag szemcséi okozta zavarok kiküszöbölésére. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlín-Tempelhoí. A bejelentés napja: 1941. évi november hó 19. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi november hó 20. Katódasugárcsőnek világító ernyős képbontó letapintóként távolbalátáshoz való alkalmazásakor a képjelek eltorzulnak a fluoreszkáló anyag utósugárzása folytán. 5 Katodasugárcsővel való letapintáskor a letapintó katódsugártól a világító ernyőn létesített világító pontott tudvalevőleg optika segélyével vetítik a letapintandó képre vagy tárgyra s az erről visszaverődő vagy 10 egy átlátszó képen áthatoló fénymodulációt egy vagy több fotócella fogja fel. Ez a fénymoduláció vagy képjel, amely a fotócella munkaellenállásán adódik, nemcsak a mindenkor éppen letapintott képpont vilá-15 gosságának' függvénye, hanem függ az evvel szomszédos, már letapintott, de a fluoreszkáló anyag utósugárzása folytán még megvilágított képpontok világosságától is. Ennek az utóbb említett függőség okozta 20 torzításnak' kiküszöbölésére több módszer ismeretes, azonban mindnek az a hátránya, hogy a hibátlan, azaz helyesbített képjelek összege többé-kevésbbé az utósugárzástól függ. Oly letapintócső, amelynek ernyője 25 kisebb foszforenciájú, azpz, amelynek: utósugárzása kisebb időtartamú, nagyobb amplitúdójú helyesbített képjelet szolgáltat, mint egy olyan, amelynek ernyője hosszú utánsugárzáaú. 30 Ez okból az ismert kiegyenlítő módszerek ellenére is lehetőleg rövid utósugárszású fluoreszkáló anyagra van szükség a katódsugaras letapintókhoz. Bizonyos vegyi öszszetételekkel vagy kezeléssel lehet oly fluoreszkáló anyagot készíteni,, amelynek utó- 35 sugárzása nagyon rövid vagy legjalább is jjy meghatározott spektrumkörzetben rövidebb, mint az ugyanabban az anyagban tartalmazott többi spektrumban. Oly szűrők, vagy szelektív fotócellák segélyével, 40 amelyek főként e rövidebb utósugárzású spektrum iránt érzékenyek, csökkenteni lehet tehát a képjelek torzítását. Az utósugárzást még a világító anyag gerjesztési sűrűségének növelésével is le 45 lehet rövidíteni. Evégett a letapintósugár fényfoltjának a lehető legnagyobb fényességűnek és legkisebb méretűnek kell lennie. Ezt úgy érhetjük el, hogy azonos sugáráram mellett növeljük az elektronsebessé- 50 get s egyidejűleg a fényfolt élességét is. Ez úton kedvező körülmények között oly fényfoltot létesíthetünk, amelynek méretei a világító anyag szemcséinek nagyságrendjében vannak. Ekkor azonban a fotocellán 55 adódó képjelkeverék járulékosan modulálódik a fluoreszkáló anyag szemcséi okozta fényváltozásoktól. Ezt a hibát az utósugárzás okozta torzítás kiegyenlítő ismert módszerek természetesen nem küszöbölik ki. Ez 60 a hiba főként oly képek esetében jelentkezik, amelyek nagy fehér felületeket tartalmaznak, pl. fekete írást fehér alapon vagy pedig nagyméretű arcot (szeplőhatás). A találmány célja a katódasugaras kép- 65 letapintókban a fluoreszkáló anyag szem-