130577. lajstromszámú szabadalom • Irányzógép-kézikerék
M*g$elent 1942. évi tfecenifer hói 15-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 130577. szám. XIX/c. osztály. M—12080. alapszám. Irányzogép-kézikerék. Maschinen- und Metallwaren-Handelsgesellschaft m.b.H. cég, Berlin-Tegel. 2. pótszabadalom a 122,031. lajstromszámú törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja: 1941. évi augusztus hó 16. A törzsszabadalom tárgya különböző irányzójsebessógekre átállítható olyan irányzógép, amelynek kézikerekével különböző irányzósebességeket lehet beállítani és 5 amelynél az átváltó fogantyú a kézi forgaltyú-markolattal szerkezetileg egyesi tjye van. A találmány a kézikerék tökéletesbítése, melynél az átváltó fogantyú a kézi f orgattyúmarkolatot surlódókapcsolók se-10 gítségével, tetszés szerint kapcsolja a nagyobb vagy a kisebb irányzósebesség hajtóművével. A kapcsolótárcsák eddigi szerkezeténél a lövésznek akkor kellett a legnagyobb erőt kifejtenie, amikor nagyobb 15 irányzósebességre váltott át és az átváltó fogantyút leszorítva tartotta. Ennek az oka az, hogy a nagyobb irányzósebességre való átváltáskor (az átváltó fogantyú leszorításakor) az egyik kapcsol ótárcsái a fék-20 pofáitól szabaddá kellett tenni, míg a másik kapcsolótárosát a fékpofái blokkozták. Az a nyomóerő, amely az összetartoziój fékpofákat a kapcsolóitárosához szorító rugókból kiindul, állandóan nő az átváltó 25 fogantyú leszorításakor. A kézierővel szemben tehát akkor van a legnagyobb ellenr állás, amikor a lövész a fogantyút teljesen leszorította. A lövész tehát az átváltást a nagyobb irányzósebességre úgy 30 kezdi meg, hogy a fogantyút kis erővel lefelészorítja; az erőt azonban aztán a leszorítás folyamán állandóan fokoznia kell, amíg az átváltás a nagyobb irányzósebösségre tökéletesen meg nem történik. Ezzel szemben a találmány szerint, hajtó- 35 műves áttételek segítségével, a fogantyú leszorítása alatt az átváltó erők olyan elosztását érjük el, hogy a nagyobb irányzósebességre történt átváltás után a lövész az átváltó fogantyút nagy erőkifejtés 40 nélkül tudja leszorítva tartani. A találmány ezért azt a megoldási elvet választja, melynél fogva a kézi forgaüyú-markolathan egy hosszirányban eltolható rész, kulisszavezeték segítségéivel, 45 olyan forgatható részt vezérel, amelynek a vége, emelkedő vonalú körnagyótestek (bütykök) segítségéviel, az irányzói-kézikerékben elrendezett fékpofás kapcsolókarokat részint kikapcsolja, részint bekap- 50 csolja. Ezzel a megoldással elérjük azt, hogy a lövész markoló- szorítása ellenében ható ellenállás a nagyobb irányzóseblesiségre történő átváltás folyamán állandóan kisebbé válik, mégpedig annak ellenéire, 55 hogy a kapcsolóirúgó ereje a kapcsolóV karok megfeszítésekor növekszik. ; Az átváltó fogantyú további előnyös kiviteli alakja a találmány szerint abhain áll, hogy a fogantyút reteszekkel, pl. holt- 60 ponton túl hatásos reta&ziekkel az egyik vagy a másik átváltó végállásban utánengedően fogvatartjuk. A kireteszelést az átváltó fogantyú hurokszerű kialakításának segítségével érhetjük el. A különböző 65 bütykök és görbék célirányos kivitelezétsével alkalmazkodhatunk a ténylegesen fellépő lellenállóerőkhöz. , -:
