130522. lajstromszámú szabadalom • Hengeres doboz, tubusok pótlására

Megjelent 1942. évi tfecMiiber hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIR0SA8 SZABADALMI LEÍRÁS 130522. szám XI/fo. osztály. — B—14Í3&. alapszám. Hengeres doboz, tubusok pótlására. Bálint Imre oki. mérnök, ny. min. tanáesios, Gyula. A lie jelentés jiapja: 1940. évi február hó if. A köznyelven tubusnak nevezett, kis, hengeralakú tartányokat apró: részletekben felhasználásra kerülő, pépes halmazállapotú anyagok tárolására ós adagolására 5 használják. E tubusok, gyakorlati okokról, legtöbbször, ónból készülnek. Az óntubusok azonban, minthogy a bennük tárolt anyagot, a szájnyíláson át, a fenéktől a kiinduló összenyomás, illetve felgöngyölítés 10 útján adják ki, csak egyszer használhatóik, sőt a kiürült tubusok fémanyaga is rendszerint elkallódik. Minthogy az ón bizonyos iparoknak, köztük hadiiparoknak is fontos és főként 15 háborús időkben nehezen baszerzhető anyaga, kívánatos, hogy az ilyen tubusok ne ónból készüljenek, hanem valamely könnyebben beszerezhető ós olcsóbb műanyagból (pl. bakelit, ebonit stb.) vagy 2o csupán ónozott vas bádogból, esetleg alumíniumból, éspedig olyan szerkezettel, amely a tárolt anyag teljes kiürítését és utána a tarlány újabb megtöltését is lehetővé teszi. 25 Ilyen szerkezetű tubus került ugyan már forgalomba, de sima belső felülettel és egyenesen előretolható. íjenékkel, ami a gyakorlatban nem vált be. A bejelentett találmány az említett ket-30 tős célt: az ón kiküszöbölését és a tartány ismételt, tartós használatát a következő módon kívánja biztosítani. A találmány szerinti tubus külsőleg nagyjából az ismert tubusalakot mutatja, de belső 35 felülete csavarmenetes, esavarorsóiszerűen kiképzelt fcnékdugója pedig, forgatással, szorosan a tubus szájnyílásáig vilielő előre. A fenékdugónak a szálnyílás felőli, kissé kúpos belső felülele, végső helyzetében, a luLus egybevágóan kúpos fedőlap- 40 jához simul, középen kiálló csapja pedig a szájnyílásba nyomul. így lehetővé válik n lároll anyag teljes kiszorítása. Az ón tubusoknál alkalmazott összetapílás és f elgöngyöli lés helyébe lehal a csáva- 45 ros fenékdugó előbbre forgatásával történő kiszorítás lép. A tubus belső felületének csavarmenete hosszmetszetben (a henger alkotója irár nyában), célszerűen, lapos hullámvonal. Ez 50 a szelvény nemcsak a kezelést, hanem a tárolt anyag lehetőleg maradéktalan kiszorítását és u!ána a tartány kitakarítását is megkönnyíti. A tubus külső felülete sima henger vagy pedig párhuzamos a 55 belső csavaros felülettel. Utóbbi esetben a falvastagság kisebb és ezáltal a tartány bizonyos ruganyosságot nyer. A fenékdugó lehet tömör, csupán a közepén van befelé szűkülő, célszerűen, el- 60 liptikus szelvényű mélyedése, amelybe ujjúnkat vagy pl. a fogkefe lapos nyelét dugjuk és lassú forgatással szorítjuk ki az anyagot a tubus szájnyílásán át. De azonos belső felület mellett lehet a .fenék- 65 dugó kívülről üreges szerkezetű is, mely ese.tben a forgatás merevítő bordák közé fogott, gyűszűszerű kupak útján történik. A tubus méretei a tárolt anyag természie>• léhez képest változók, de hoss^ániak felső, 70 .-ys