130433. lajstromszámú szabadalom • Berendezés igen rövid hullámú villamos rezgések keltésére

Megjelent 1942. évi december hó i^én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 130433. szám. VII/j. osztály. — L—8485. alapszám. Berendezés igen rövidhullámú villamos rezgések: keltésére. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja: 1941. évi augusztus hó 18. — Németországi elsőbbsége: 1940. augusztus hó 17. Minthogy igen rövid hullámú rezgéseikhez való készülékekben nem lehet összpontosított hangolóelemeket' alkalmazni, megosztott induktivitásokból és kapacitá-5 sokból összetett hangolóköröket kell használnunk. Ily elrendezésként ismeretesek például a párhuzamos huzalok, vagyis az úgynevezett Lecher-vezetékek. Ezek egyik fajtájaként foghatók fel, az egyközepű ve-10 zetékrendszerek, amelyeknek belső vezetője vékony üreges henger, külső vezetője pedig nagyobb átmérőjű üreges henger. Az egyközepű vezetékrendszer anynyihan előnyösebb a közönséges párhuza-15 mos huzaloknál, hogy feszültségforrás megfelelő rákapcsolása esetén a külső vezetőt földelni lehel, minek folytán a földhöz viszonyítva részaránytalan rendszer létesül, amelynek sugárzási csillapodása lénye-20 gesen kisebb amazénál. Ha villamos rezgéseknek elektroncsővel való keltésekor hárompontos kapcsolású rezgőkörként egyközepű vezetékrendszert alkalmazunk, úgy egyszerű csatlakozás ré~ 25 vén nem létesül részaránytalanság a földhöz viszonyítva s ezért elvész a csökkentett sugárzási csillapodás előnye. Ä csatolt rajz 1. ábrája ily kapcsolási elrendezést mutat. A rácsfeszültség hozzávazetésének 1 pontja és az anódafeszültség hozzávezetésének 2 pontja a két vezeték feszültségcsomópontjára esik. A külső' vezetőnek is feszültsége van a földdel, illetőleg a katódával szemben, úgyhogy a rend-35 szer részarányos a földhöz viszonyítva. En-30 40 nélfogva a rezgőkörnek nagyfokú sugárzási csillapodása van s az elkerülhetetlen tokkapacitások folytán válságos hangolási viszonyok keletkeznek. A találmány szerint e hátrányt úgynevezett 2/4—»Záróedény« alkalmazása útján küszöböljük ki. Tudvalevő, hogy ez a kapcsolási elem hangollószervként zárókör; módjára hat és egy a földhöz viszonyítva részaránytalan egyközepű kábel vezet éket a 45 földhöz viszonyítva részarányos kettős vezetékké változtat. A zárőedényniek a találmány szerinti alkalmazása oly rezgéskeltő kapcsolási elrendezéseket eredményez, amelyeknek két kiviteli példáját a csatolt rajz 50 2. és 3. ábrája mutatja. Ezeknek közös jellemzője, hogy a záróedény feneke az egyközepű vezetékrendszer külső vezetőjével van nagyfrekvenciát vezető módon összekötve, nyitott vége pedig az elektroncső felé 55 néz és ennek kátódájával áll nagyfrekvenciát vezető összeköttetésben, mimellett az előbb említeti összeköttetés összekötőpontjának helyzete olyan a rendszernek az álló hullámoktól meghatározott pontjaihoz képest, hogy a rezgéskeltő kapcsolási elrendezés visszacsatolási viszonya a legkedvezőbb legyen. A 2- ábra szerinti elrendezés esetében az egyközepű vezetéknek a rezgőeső rácsával és anódájával összekötött 1 és 2 vége a földhöz viszonyítva ellentétes fázisú, kifelé azonban a földhöz viszonyított részarányosság nem jut kifejezésre, mert a 3 záróedény árnyékolásként veszi körül 79 60 65