130199. lajstromszámú szabadalom • Fék- és kormánykészülék hernyóláncas járművek számára

Megjelent 1942. évi október hó 1-én. MAGYAR KÍRÁLyiAPR» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130199. szám V/e/l. (XIX/c.) osztály. — S. 18802. alapszám. Fék- és kormánykészülék hernyóláncos Járművek számára. Aktiengesellschaft, vormals Skodawerke, Prága és Pilsen és Zubaty József mérnök-igazgató, Pilsen. A bejelentés napja: 1941. évi november hó 22. — Németországi elsőbbség: 1941. évi január hó 18. A találmány hernyóláncos jármű, mely­nek a jármű megállításához és kormány­zásához szükségees fékjei úgy a hajtó-, va­lamint a hernyóláncokba kapó ugyancsak 5 fogazással ellátott feszítőkerekeiben vannak elrendezve. Annak oka, hogy a fékeket a mellső ós a hátsó hernyólánc-vezetőkérekiekén (azaz hajtó- és feszílőkerekeken) rendezzük el, io vagy az összfékfelülét megnövelésében, vagypedig a járművel való forduláskor a hernyólánook vezetésében adódó bizonyos előnyben rejlik. Tudott dolog, hogy a me­chanikus súrlódásveszteségek hernyólánc 15 esetében kisebbek, hia az ninosien nagyon megfeszítve. Ebben az esetben azonban az a veszély fenyeget, hogy a hernyólánc nem sík terepen a kanyarulatban vezetékéből kicsúszhat ós kisikolhat. E hátránynak úgy 20 vehetjük elejét, hogy a hernyólánc földdel érintkező részét megfeszített állapotban tartjuk. Mindaddig, amíg a hernyóláncöt liajjt­juk!, ez!t a részt a hernyólánchajtókerék ke-25 rületi-hajtóerejének hatása megfeszítve tart­ja. Amikor azonban a jármű kanyarulatban kell, hogy haladjon, amelyben az egyik hernyólánc hajtását lekapcsoljuk és ezt a hernyóláncot egyidejűleg le is fékez-30 zük, a hernyólánc említett részét megfe­szített állapotban csak azzal tarthatjuk, hogy a hernyjóláncnak egyedül csak a me­netirányban előlfekvő vezető kerekét (lánc­kerekét) fékezzük. A jármű előrehaladá­sakor ennek folytán a mellső, hátrame- 35 netelekor a hátsó fékeket működtetjük. Az eddig ismert kivitelekben a működ­tető készüléket, a menetirány szerint vagy mechanikusan, vagy pneumatikusan, illet­ve hydraulikusan át kellett váltanunk. Ez 40 körülményes és megbízhatatlan, berendez zésekhlez vezetett. A találmánnyal ugyanezt a célt egysze­rűbb módon ázzak érjük el, hogy a mell­ső és a hátsó hernyólánckerekeket diffe- 45 renciálfékekkel, vagy hasonló módon mű­ködő fékekkel látjuk el, amelyek az egyik forgásirányban hatékonyabban fékeznek, mimellett a mellső hernyólánckérefcekbie beépített fékek a hátsó hernyólánckeriek'ök- 50 be 'beépített fékekkel szemben működ­nek. A fékeket azután egyidejűleg működ­tetjük éspedig irányváltoztatáskor a jár­mű egyik oldalának mindkét fékjét, a jár­mű megállításakor pedig egyidejűleg úgy 55 a két mellső, mint a két hátsó féket. A fékező erőnek a mellső és hátsó- ke­rekek fékjeinek működtetőkészülékében va­ló helyes elosztása céljából, minthogy a fékerőknek körülbelül egyenlő nagyoknak 60 kell lenniök, a mechanikus berendezésbe kiegyenlítőkéiszülék iktatható, ez egyenka­rú kettősemeltyű, kiegyenlítőhajtómű vagy hasonló lehet. A bemutatott kiviteli alak­bankét kiegyenlítőkészülék van alkalmazva, 65 éspedig külön-külön mindegyik hernyólánc számára. A mellékelt rajz a találmány szerinti be­rendezés egy gyakorlati kiviteli alakját

Next

/
Oldalképek
Tartalom