130095. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a cellulózagyártás hulladéklúgjaiban foglalt vegyszerek visszanyerésére

Megjelent 1942. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 13009S. szám IV/h/1. (XIII/a.) osztály. — R. 8251. alapszám. Eljárás 'és berendezés a ocllulóz'agyárláshulladicklúgjaiban foglalt vegyszerek visszanyerésére. Ramén Torsten mérnök, Stockholm. A bejelentés napja: 1941. évi augusztus hó 14. Olyan eljárás már ismeretes, amelynél a vegyszerek visszanyerésére a szulfátvagy szódaeljárás s7jeri.nü cellulózagyártás 1 ,i u I ladéklúgj á t el őze lesen t ömény í te tiék; 5 ekkor aránylag sűrű:nfolyó|S folyadékot kaptak, melyet ezután, finoman eloszlptt állapotban, öntözőkészülék segítségével forró! levegőbe fecskendeztek ós ilyen módon végül száraz port állítottak elő. A száraz, 10 port ezután olvasztó- és visszanyerőkemencébe töltötték, melyben szerves alkatrészei elégnek, míg szervetlen alkatrészei redukálódnak és megolvadnak; ezeket aztán lebocsátották. A keletkezett forró fiist-15 gázokat más melegtermelő célokra, pl. gőzkazán üzembentartására használták fel. Ennek az eljárásnak foganatosításánál arra törekedlek, hogy a hulladéklúg szerves alkatrészei ne pusztuljanak el és ez-20 ért a lúg szárítására olyan alacsony hőmérsékletű gázokat használtak, hogy a szerves alkatrészek bomlása vagy elégése a szárítás közben be ne következzék. Azj elérendő cél tehát az volt, hogy a száraz: 25 por szerves alkatréiszlartalma ugyanakkora maradjon, mint amekkora az eredeti hulladéklúgé volt, száraz anyagra átszámítva. A szárításhoz gőzkazán tűzterének égési gázait ajánlották. Ugy jártak el, hogy 30 a por elégetésével kapott füstgázokat az említett olvasztókemencébe vezették és itt véglegesen elégették; a szárításból eredő gázoknál csak 150—400° hőmérsékletre számítoltak. 35 Ez az ismert eljárás többrendbeli kényelmetlenséggel jár. Minthogy a szárításra használt égési gázok hőmérséklete aránylag alacsony, igen nagy gázmennyiséget kell felhasználni. Tényleg ajánlották a fentemlített gőzkazán-tűztér egész égési gáz- 40 tömegének felhasználását. A kivitelezés úgy történt, hogy a gáztömeget víztelenítő kamrába vezették, ahová az előzetesen töményílclt lúgot befecskendez lék. Ezért i\ víztelenítő kamrát nagyon nagyra kell mé- 45 retezni, ami nagy beruházási költséggel jár. Ezenfelül a gáz áramlási sebessége a tartályon át kicsi és mini hogy a gáznak — a tűztérfaen szükséges leveígőfelesleg folytán — nagy. a levegőlartalma, a 50 vízlelenílőkamrában nagy a robbanási ve'szély. A találmánynál a hulladéklúgot ugyancsak olyan módon szárítjuk, hogy a célszerűen, előzetesen tömény!tett hulladék- 55 lúffot forró gázokba fecskendezzük, majd a hulladéklúgot száraz anyag alakjában kapjuk, melyet ezután gőzkazán tűz terében mint fűtőanyagot elégetünk, éspedig esetleg az anyagban foglalt vegyszerek visz- 60 szanyerése közben A találmány célja olyan szárítás létesítésié, amellyel a fentemlíteli kényelmetlenségeket elkerülhetjük és a szárítást tetemesen alacsonyabb költséggel foganatosít- 65 haljuk. A találmány szerint a hulladéklúg teljes beszárítását a következőképen végezzük: a hulladéklúgot finoman eloszlott alakban egy vezeték, egyetlen, vagy célszerűen a vezeték hosszirányában egym'.s- 70