130080. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a gáznak gázfejlesztő-berendezésbe, kiváltképen vízgázfejlesztőberendezésbe való bevezetésére

Megjeleni 1942. 'évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 130080. szám. II/e. osztály. — II. 11160. alapszám. BtTCJifk'cz'és gáznak' gáziejlcszlőlíi'reínlez'ésbc, kiváltfcépcn vízgáztoj'eízlőfceiuín'íczésbft való bevezetésére. Hillebrand Hermann mérnök, Dortmund. A bejelentés napja: 1941. évi június hó 19. A találmány berendezés gáznak gázfej­lesztőbe, kiváltképen vízgázfejlesztőbe való bevezetésére. Avégett, hogy a gáz a gázfej lesz Lő tüzel őr 5 anyagágyát átöblítse, már javasolták a gáz­fe.jlesztőaknában úgynevezett Jiídak beépí­tését. A gázfejlesztőbe Lecsúszó tüzelő­anyag ekkor e hidak alatt a tüzelőanyag töltési szögének megfelelően üreget alkot, 10 melyet a gáz bevezetéséhez használlak fel. A hidak hosszabb kialakításakor azonban könnyen előfordulhat, hogy a gáz már a hidak elején a gázfejlesztő tüzelőanyagával élénk reakcióba lép, vagypedig, hogy a 15 gázáram Lehűl, úgyhogy a híd vége felé a reakció lassabban megy végbe,, illetve a reakció egyáltalán nem jön létre. Ez pél­dául barnaszénnel töltött vízgázgeneráto­roknál, melyeknél a vízgázt magas hőre 20 hevített vízgázból való keringetőgázáram segítségéve! állítjuk elő, könnyen előfordul­hat. Ez a keringető- vagy öblítőgázáram a magas hőfokra hevített vízgazon kívül a gázfejlesztőben végbemenő vízgázreakció-25 hoz szükséges vízgőzt is magával viszi. A magas hőfokra hevített vízgázáramniak emellett a vízgázreakcióhoz szükséges hőt be kell vinnie a gázfejlesztőbe. Az egy­idejűleg bevezetett vízgőz a gázfejlesztő 30 barnaszenével reakcióba lép és új vízgázt létesít. Az újonnan keletkezett vízgáz, vala­mint az öblítőgázáram egy részét ekkor újból magas hőfokra hevítjük és a vízgáz­generátorba újból bevezetjük. A. vízgáz-35 képződés a vízgőz és a barnaszén között igen hevesen megy végbe és megfelelő hő­roennyiséget igényel. Ha az eddig ismert hidakat a vízgáz és gőz bevezetéséhez használjuk, akkor a híd elején erősebb vízgázképződés mutatkozik, 40 mint a végén. A generátor aknájának ke­resztmetszete tehát egyenetlenül van igény -bevéve. Ennekfolytán a generátorból el nem gázosítotl tüzelőanyagot távolítunk ei. E hátrányokat a hidak megváltoztatása- 45 val küszöböljük ki, amennyiben a beve­zetendő' gázt először a hídon belül a híd közepéig vagy közel a közepéig vezetjük és a szén feltöltése révén előálló csator­nába csupán ezután juttatjuk. Egyetlen 50 középső nyílás helyett a híd hosszára el­osztva több nyílást is elrendezhetünk. A rajz a találmány kiviteli példáját szem­lélteti.' Az 1. ábra a híd keresztmetszetét és a 55 2. ábra a híd hosszmetszetét mutatja. A tüzelőanyag az aknában a nyilakkal je­lölt irányban lefelé süllyed. A generátor falait —1— jelöli. A hídnak tetőszerű —2— felsőrésze van. Az előnyösen tűzálló tég- 60 Iákból kialakított tulajdonképeni —3— liíd­testben —4— csatorna van, mely jelen esetben —5—néL és —6—iiál a híd alsó ré­szébe torkollik. A gáz innét a szén által a híd alatt alkotott —7— üregbe jut, mely- 65 nek nagyságát ászén töltési szöge és a híd szélessége határozza meg. Ezzel az elren­dezéssel a tüzelőanyagágyat az öblítőgáz az —1— akna teljes —8— szélességében sok­kal egyenletesebben járja át. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom