130040. lajstromszámú szabadalom • Többrészű, hüvelyalakú féktest, főleg belső agyfékes szabadonfutó agyakhoz

Megjelent 1942. évi augusztus hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 130040. szám. V/e/1. osztály. — F. 8794. alapszám. Töhbrészíí, liiiveh alakú féktest, főleg belső agyfékcs szabadonfutó agyakhoz. Fichtel & Sachs A. G., Schweinfurt. A bejelentés napja: 1939. évi augusztus hó 11. — Németországi elsőbbsége: 1938. évi augusztus hó 13. 10 15 20 25 A találmány többrészű, hüvelyalakú féklest, főleg belső agyfékes szabadonfutó agyakhoz, melynek pofáit' a végeibe hatoló kúpos terpesztőtestek közvetlenül az agyhüvely belső felületéhez szorítják. A találmány főjellemzője az, hogy a fékles let alkotó hengercikkek a végeikben kialakítón ékfelüle lekkel illeszkednek a terpeszlőkúpokra és ezek a pofáknak az érintkezési helyektől oldalra cső részeit rugalmasan szorítják a másik fékfelülelhez. Ékfelüle ten itt olyan kialakítású felületeket értünk, melyeknek a terpeszlőkúpokkol érintkező pontjaiban, a terpesztőkúp meridiánsíkjára merőleges főmetszeleiben a görbület kisebb vagy iellenkező értelmű, mint a terpesztőkúp megfelelő főmetszeteié. Minthogy a fék test-cikkek ékfelüle tei fékezéskor egy alkotó mentén illeszkednek' a lerpeszlőkúpokhoz, az érintkezési vonal két oldalán, a hüvelyalakú féktestnek eme lényegileg sugárirányban szétterelt cikkein szabad mozgású részek keletkeznek, melyek az agyhüvely belső felületéhez könynyen hozzásimulnak, mert rugózásuk folytán, noha az csak kis mérvű, befelé engedhetnek, úgyhogy a nyomás, a terpesztés helyétől kiindulva, ettől kétfelé osz-30 lik, míg csak az egész fékező felület fel nem fekszik, ha teljes fékezésnél a terpeszlés helye, ameddig csak lehet, kifelé mozdult el. Az ékfelületek aránylag kesken nyék, úgyhogy fékezés után a féktest-cik-35 kek könnyen lesiklanak a terpesztőkúpokról. Minthogy a féktest-cikkek köpenyfe-1 ületének görbületi sugara rendes körülmények között az agyhüvelyfural görbületi sugarának felel meg, a fékezés és kopás egyenletes lesz. 40 A. mellékeli rajz a fékhüvely új elrendezésiének két foganatosítási alakját tünteti fel példaképen. Az 1. ábra szabadonfuló fékezhető, agy féihosíszmetszele, a lalálmánybeli i'ékhü- 45 viely első foganatosítási alakjával, amely a 2. ábrán lenngelyirányú metszetben, s a 3. ábrán végnézetben látható. A 4—6. ábrák a második foganatosítási alakúak hasonló ábrázolásai. 50 Magának a szabadonfutó agynak elrendezése különféle lehet; a kiviteli példákon a 10 hajtóelemnek a 11 agyhüvely belsejébe nyúló, ismert kivitelű 12 görgős menesztőszerkezetét látjuk, amelynek 13 55 vezetőgyűrűje és egy eltolható 14 terpesztőtest egymással szembenfekvő végfelületeiken 15 fogakkal vannak ellátva, melyek segítségéve] a 14 lerpesztőtest tengelyirányban elmozgatható. A 16 kerék- 60 tengelyre, továbbá egy második, az agyhüvely másik végébe nyúló 17 terpesztőtest van erősítve. A két terpeszlőtesten és közöttük több, pl. két részből összetett és rugózó 19 gyűrűvel összetartott 18 fékhü- 65 vely ván elrendezve. A 14 terpesztőtesten alkalmazott 20 menesztőszerkeziet a hajtóelem hátrafelé forgatásakor önműködően kapcsolatot létesít a fékhüvellyel és meg-