129964. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati kártevők irtására

Megjelent 1942. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 129964. szám X/h. osztály. — Seh. 6977. alapszám. Eljárás állati kártevők irtására. Deutsche Gesellschaft íür Schädlingsbekämpfung m. b. H., cég Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1941. «vi július hó 22. — Németországi elsőbbsége: 1949. évi szeptember hó A találmány általi kálievőknek, főképen kártékony rovaroknak gázzal való irtására, vonatkozik. Ilyen célra eddigelé csak aránylag kis számú könnyen illó méreg 5 vált be. Az ismert mérges gázokként használt anyagok közül példaképen a kéksa.r val és az elilénoxídot említjük meg. Azt találtuk, hogy telítetlen, főképen olyan zsírsavak könnyen illó nilriljei, ame-10 lycknek \éghelyzel:hen többszörös kötéseik vannak, különösképen alkalmasak állati kártevőknek, elsősorban rovaroknak elgázosílás útján való irtására. A találmány szerint alkalmazandó könnyen illő nitri-15 lek közül példaképen az akrilsavnitrill, krotonsavnitrilt, propiolsavnilrilt említjük meg. Az irodalomban ugyan történt már utalás arra, hogy zsírsayszármazékok mér-20 gező hatása kettős kötések vagy többszörös kötések bevitele útján növelhető. Ez a feltevés azonban a teli teilen zsírsavnitrileknek melegvérűekre kifejtett hatására vonatkozólag nem nyert beigazolást. így 25 pl- az akrilsav és a krotonsav nitrilje melegvérfíekkel, pl. házinyulakkal és hasonlókkal szemben sokkal kisebb mérgező hatású, mint a propionitril. Házinyulakkal szemben, pl. az akrilsav nitriljének halár 30 los adagja 85 mg/kg, a krotonsavnitrilé 60 mg/kg, míg a propionitrilé csak 20,3 mg/ kg. Erre vezethető valószínűleg vissza az» hogy telítetlen zsírsavak nitriljet állati kártevők irtására gyakorlatilag soha nem 35 alkalmazták. Beható vizsgálatok arra az eredményre vezettek, hogy telítetten zsírsavak nilriljei rovarokkal szemlen meglepően nagy mérgező hatást tudnak kifejteni, amely pl. telített homológjaik mérgező hatását mész- 40 Iszemenően felülmúlja.-Ez a hatás egyáltalán nem volt előrelátható, miután, mint má" előbb említettük, a telítetlen vegyületek mérgező hatása melegvérüekkcl szemben telített homológjaik mérgező hatása- 45 nál sokkal kisebb. így pl. az akrilsavnilril mérgező hatása házinyulakra csak negyvenedrésze a kéksav mérgező határ sáliak, míg ugyanezen nitril hatása zsizsikre a kéksav hatását kereken tízszere- 50 sen felülmúlja. Akrilsavnitril és clilénoxid közötti összehasonlító kísérletek azt mutatták, hogy a nitril mérgező hatása zsizsikre és poloskára az elilénoxidét mintegy 8—10-szeresen felülmúlja. Más te- 55 líteUcn zsírsavak; így a krotonsav és propiolsav nilriljei rovarokkal szemben hasonló mérgező hatásúak, mint az akrilsavnitril. Telítetlen, nem helyettesített zsírsavak 60 nitriljei helyett vagy mellett állati kártevők, elsősorban kártékony rovarok irtására könnyen illó, halogénezett, elsősorban klórozott telítetlen zsírsavnitrileket is alkalmazhatunk. A halogénezett vegyük»- 65 tek ugyancsak igen nagy mérgező határ isúak, ezenfelül azonban még az az előnyük is van, hogy emberekre és magár sabbrendű állatokra izgató hatást fejtenek ki. Ennélfogva telítetlen, nem helyettesi'- 70