129910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyag előállítására

Megjeleni 1942. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 129910. szám. Il/a. osztály. — K. 15688. alapszám. Eljárás tüzelőanyag előállítására. Kálmán István forgalmi adótiszt, Balatonújhely. A bejelenlés napja: 1941. évi november hó 5. Az erdő- és mezőgazdaságban előforduló növényhulladékoknak csak egy része hasz­nálható fel tüzelésre. így az erdei hulla­dékok közül a faágakat, gallyakat, a mező-5 gazdasági hulladékok közül pedig a kuko­ricaszárakat használják fel tüzelésre. Ezek tárolása és szállítása körülményes, mivel sok helyiét foglalnak el és terjedelmükhöz képest fűtőképességük kicsiny, úgyhogy tü-10 zelésnél a tüzelőanyagot állandóan rakni kell a tűzre. E fűtés tehát nem gazdaságos. A gazdaságokban található egyéb hulladé­kokat, pl. gazt, falevelet stb. fűtésre fel­használni nem lehetett, így azokat össze-15 gyűjtötték és ősszel, vagy tavasszal a sza­badban elégelték, nehogy a növényi kár­tevők azok között elbújjanak és elszapo­rodjanak. A találmány tárgya -eljárás tüzelőanyag 20 előállítására, mely lehetővé teszi az összes erdei és mezőgazdasági hulladékoknak tü­zelőanyagként való felhasználását. Lényege az, hogy az erdő- és esetleg mezőgazda­ságban található fahulladékot, gazt, fale-25 velet, gyomnövényt, ágakat, kukoricaszárat és mindennemű növényi hulladékot össze­gyűjtjük, megszárítjuk, porrá, darává, vagy apró darabokká zúzzuk, összekeverjük és esetleg brikettirozzuk. Az így előállított tü-30 zelőanyag kis helyen és hosszú ideig tárol­ható, könnyen szállítható és a tüzelőtér­be egyszerre hosszabb ideig tartó tűz fenn­tartásához szükséges mennyiség rakható, utántöltése pedig xigyanúgy történik, mint az eddigi fűrészpor-, fa- vagy széntüzelés- 35 nél. Az eljárási példaképen felvett foganalo­sítási módjai a következők: Az erdő- és esetleg a mezőgazdaságban található minden növényi hulladékot, fa- 40 hulladékot, gazt, falevelet, gyomnövényt, faágakat, kukoricaszárat stb. összegyűjtünk, megszárítjuk, majd porrá, darává vagy apró darabokká zúzzuk és összekeverjük. A további kiviteli mód az, hogy az így 45 előállított anyaghoz tőzegL vagy szénport keverünk. További kiviteli mód, hogy a két előbb leírt eljárás útján előállított tüzelőanya­got brikettirozzuk. 50 A por, dara vagy apró darabokból álló tüzelőanyagot, úgyszintén a tőzeg- vagy szénporral kevert tüzelőanyagot is fűrész­porkályhában vagy arra alkalmas megol­dású tüzelőtérben égetjük el, míg a briket- 55 tirozott tüzelőanyagot úgy égetjük el, mint a szén- vagy kokszbrikettet vagy fát. A különféle minőségű anyagnak egyszer­re való elégé lése, a végzett kísérletek sze­rint, élénk tüzet és nagy melegmennyi- 60 séget ad. Az ezen eljárás szerint előállított tüze­lőanyag olcsó, mivel azt nagyrészt érték­telen hulladékból állítjuk elő, kis he­lyet foglal el, könnyen szállítható, tárol- 65 ható és gazdaságosan égethető el, azonkí- , vül ezen anyag felhasználása feleslegessé teszi a gyakran tűzveszéllyel járó égetést is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom