129890. lajstromszámú szabadalom • Berendezés végtelen üvegszalagnak a megömlesztett masszából való kiemelésére

- s Megjelent 1942. évi július hó 15-én. .MAGYAR KIRÁLYI JBEHr SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 129890. szám. XVII/e. osztály. — T. 6453. alapszám. Berendezés végtelen üvegszaLagniak a megömlieszített masszából való kiemelésére. Deutsche Tafelglas Aktiengesellschaft (Detag) cég, Fürthben (Bajorország). A bejelentés napja: 1938. évi január hó .8.* — Németországi elsőbbsége: 193". évi február hó 24. Az üvegtáblát húzó eljárásoknál, amelyeknél üvegszalagot szájnyíláson keresztül az üvegfürdőből függőlegesen emelnek ki, pl. a Fourcault^el járásnál, a húzókamra 5 tudvalevőleg oly alakítású, hogy a húzószá]nyílás, amelyet az üvegbe benyomnak, a húzókamra üvegfürdőjében v

szabadon fekszik, úgyhogy a szájnyílás hasítékába üveg minden oldalról beléphet. Ezt az ismert 10 kivitelt mutatja a rajz 1. ábrája. Ezen az ábrán egyúttal feltüntettük az üvegáramlások lefolyását, amennyiben azoknak az üvegszalag gyökerének kialakulására és ezzel magának az üvegszalagnak a minősé-15 gére jelentőségük van. Az üvegiszalag gyökerét alkotó üveget a húzókád különböző áramlási rétegeiből veszik, amelyek hőmérsékletük tekintetében egymástól jelentékenyen eltérnek. 20 Az üvegszalag gyökerét alkotó üvegmászsza termikus egyenletessége tekintetében jóval nagyobb hátrányokat okoz azonban az a körülmény, hogy az üvegszalag külső rétegei olyan áramlási rétegekből képződ-25 nek, amelyek a szájnyílás és a híd, illetve a szájnyílás és a húzókamra hátsó falai közötti tereken való áthaladásuk során különösen erős lehűlésnek vannak alávetve. Ez az eset főleg a húzókamra üvegfelü-30 létén adódik. Az 1. ábráin 1 és 2 számmal jelölt helyeken a húzás folyamán a húzókamra felől adódó erős lehűlés folvtán igen rövidesen rideg üveghártya képződik, mely kb. 1—2 cm vastagságot ér el, ezután azonban többé nem növekedik. 35 Az ezen az üveghártyán át váló hőáramlás tekintetében tehát igen rövidesen egyensúlyi állapot áll be, mely abban nyilvánul, hogy a rideg üveghártyához a 3 és a 4 közterekben keringő üveg pontosan 40 annyi hőt juttat, amennyit a húzókamrában keringő levegő az üveghártyából elvon. Ennek kényszerű következménye, hogy az 1. ábra szerinti 3 és 4 közterekben keringő üveg hőmérséklete jelentéke- 45 nyen csökken, mely hőmérsékletet a rideg és folyékony üveg közötti határréteg hőmérséklete jellemzi. Ez a hőmérséklet kb. 7003

. Erre a hőmérsékletre kell a legkülső keringő üvegrétegeknek lehülniök, 50 hogy azután, a szájnyílás bemeneti torkolatához való úton, a többi üvegrétegtől hőt ismét felvegyenek. Az aránylag gyors mozgásban levő üvegrétegeknél azonban a különböző hőmérsékletek kiegyenlítődése nem 55 mehet többé végbe oly mértékben, hogy az üveg teljes tömege, amelyből az üvegiszalag gyökere képződik, termikus tekintetben némileg is homogénnek volna minősíthető. y

60 Az üveghúzó eljárások természetéten rejlik tudvalevőleg, hogy a különböző, az üvegszalag gyökerét létesítő, húzott üvegréte,gek egyenlőtlen hőmérséklete és ezzel ösz?Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés mlapja.