129784. lajstromszámú szabadalom • Berendezés látható vagy fényképészeti képek előállítására neutronoknak mint leképező sugaraknak a felhasználásával

Megjeleni 1942. évi július hó 1-éii. MAGYAR KIRÁLYI w3X SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 129784, szám. VII/cL (VII/c.) osztály. — L. 8391. alapszám. Berendezés látható vagy fényképészeti képek előállítására neutronoknak, mint leképező sugaraknak a felhasználásával. Lícentía Patent-Verwaltungs-Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Berlin. A bejelentés napja: 1841. évi április hó 21. — Németországi elsőbbsége: 1941). évi március hó 15. Póts/abadalom a 127111. számú lörzsszabadaloinhoz. (A 620/1940 M. E. sz. r. alkalmazásával) Ajánlottak már, hogy neutronoknak, mint leképező sugárnak a Felhasználásával előállított látható vagy fényképészeti képek előállításánál közbenső réteget alkal-5 mázzanak, melyben a leképező neutronok elektronokat létesílenek. Ezek ,az elektronok a javaslat értelmében a közbenső rétegben, vagypedig azzal szomszédos rétegben lassú elektronokai váltanak ki, melyeket villa-10 mosmezőkkel gyorsítanak és elektronoptikai leképezőrendszerien való áthaladásuk után világítóernyőn vagy fényképészeti rétegen képet létesítenek. A 127111. számú szabadalom szerinti berendezést azáltal ja-15 vítjuk meg lényegesen, hogy a találmány értelmében a közbenső réteg gadoliniumatomokat tartalmaz, vagy gadoliniumból áll. A gadoliniumnak ugyanis az a tulajdonsága, hogy a neutronokat igen erősen 20 elnyeli és amellett igen erős elektronsugárzást bocsát ki. Ezeket az elektronokat, melyeknek a maximális energiájuk kereken 100,000 eV, arra használjuk, hogy a közbenső rétegben magában, vagy a szomszé-25 dos rétegben lassú elektronokat váltsanak ki, melyeket az átvilágított tárgy képének a létesítésére használunk fel. Mivel a gadolinium használatánál az elektron nyeredék lényegesen nagyobb, mint az a nye-30 redék, amelyet a régiebben ajánlott közbenső rétegeknél kapunk, a találmány szerinti berendezésnél a fényképészeli képek előállítására lényegesen rövidebb megvilágítási idő szükséges. Világítóernyőn előállított látható képeknél ugyanebből az ok- 35 bői a kép lényegesen fényesebb. Mivel a gadoliniumol tartalmazó rétegből kiváltott elektronok energiája aránylag nagy, bizonyos körülmények között előnyösebb, ha azokat nem közvei len ül a köz- 40 benső rétegből vagy szomszédos rétegből való lassú elektronok kiválasztására használjuk fel, hanem azokat világítőernyőre hagyjuk behatni, mely a közbenső réteg anyagát keverten tartalmazza vagy annak 45 a közelében van elrendezve. A világítóanyagot az elektronok gerjesztik. A sugarakat pedig lassú elektronoknak szomszédos rétegből való kiváltására használjuk. Ebből a rétegből kiváltott lassú elektrono- so kat használjuk azulán a kép létesítésére. A. világíLőanyagból kibocsátott sugárzásnak nem kell okvetlenül láthatónak lenni. Olyan világítóanyagok is szóbaj önnek, melyeknek sugárzása egészen vagy részben a 55 nem látható ibolyántúli vagy vöröseninneni körzetbe esnek. Lényeges azonban, hogy a szomszédos réteg, melyből a lassú elektronokat kiváltjuk, a világítóanyagból kibocsátott sugárzásnak legalább egy részével 60 szemben érzékeny legyen. A kitermelés annál nagyobb, minél nagyobb, az ütköző elektronok hatására a világi lóanyagból ki"