129771. lajstromszámú szabadalom • Nedves vetőmagcsáva
Megjeleni 1042. évi június hó lS^éan. MAGYAR KIRÁLYI JfSmf SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 129771. szám. X/h. osztály. — C. 5524. alapszám. NedVes velőmíagcsáva. Chemische Fabrik Marktredwitz Aktiengesellschaft cég, Marktredwitz (Németország). A bejelentés napja: 1941. évi június hó 2». Az alkilhiganyvegyüle leknek csávakén L való használhatóságát először Gassner és Esdorn vizsgál la meg (»Arbeiten aus der Biologischen Reichsanslall für Land- und 5 Forstwirtschaft, 1923). A vizsgálat tárgyal egyetlen egy — P 30 jelzésű — készítmény képezte, mégpedig metilhiganyjodid. Ezl Franklandnak a Liebigs Annalen 85, 361. oldalán és 130, 110. oldalán található úl-10 mutatása szerint készítették. Az összes készítményeknek 17,5 o/o higany tartalma volt (lásd a fenli mű 371. és 375. oldalát). Metilhigianyjodid alkalmazása esetében a készítmény tehát a higany vegyületnek hoz-15 závetőleg 30%-át tartalmazta. A maradékot konyhasó és glaubersó alkotta; ezek mennyiségének arányára nincsen adat. Az adalékok csupán töltőanyagok voltak. Frankland régi előállítási eljárása sze-20 rint melilbigányjodidol nagyobb mennyiségben általában csak folyadék alakjában lehetett nyerni. Hogy emellett ily vegyületet konyhasó és nálriumszulfát segélyével hogyan lehetett egyáltalában vízben ol-25 dani, az a közleményekből nem tűnik ki. A dosis curalivakéni megadott 0,001 %-os töménység melilhiganyjodidra átszámítva 0,003o/o-os töménységet eredményez. A dosis toxica-ként megadott (),015o/0 -os tömény-30 ség a százalékos tartalom tekintetbevétele mellett valóban 0,0015o/o-os töménységet jelent. Minthogy azonban a Frankland eljárása szerint előállított folyékony készítmények 35 tisztátalan vegyületeket eredményeztek s tiszta metilhiganyjodidtarlalmuk legfeljebb 10% lehetett, nyilvánvaló, -hogy már 0,00015 o/o-os töménység mellett káros hatások jelentkeztek. Később Klages folytatta ezeket a vizsga- 40 latokat (lásd Zeitschrift für angewandte! Chemie 1927. évfolyam, 559. old.). Arra nézve, hogy Klages mily eljárási használt a vegyületek előállítására, nincsen adat, azonban feltehető, hogy ő is 45 Frankland eljárásával dolgozott, minthogy az eredeti munkákat az utóbbi végezte és a készítményeket is ő állította elő. Klages arra a fenti megállapításokkal egyező eredményre jutott, hogy az alkil- 50 higanyvegyülelek már nagyon csekély töménység melleit is — pl. 0,001 %-©s töménységnek megfelelő 1/20.000 mol higany, sőt 0,0004 %-ois töménységnek megfelelő) 1/50.000 mol higany alkalmazása esetén — 55 káros hatásúak, úgyhogy nedves csávaként nem használhatók. Ily vegyületeket tényleg a mai napig sehol sem használtak! nedves csávaként. ( Az említett három kutató kísérletei ered- 60 menyének megítélésekor még figyelembe kell venni, hogy ők a csírakárosodás vizsgálatakór a Igabonáji a csávázás után félórahosszat mosták vízzel. Ez a mosás természetesen eltávolította a csávázószer leg- 65 nagyobb részét, úgyhogy nyilvánvaló, hogy enélkül a károsodás a megállapítottnál még sokkal nagyobb lett volna. Az állami vizsgálóhatóságok ez okból tényleg nem is
