129686. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás katódát, legelább egy rácsot, anódát és elektronbombáztatásnál emittáló segédkatódát tartalmazó kisütőcsővel

Megjelent 1942. évi június hó 1-éti. MAüYAK KIRÁLYI SZABADALMI RIROSAG SZABADALMI LEIRAS 129686. szám. VII/j. osztály. — P. 9H43. alapszám. Kapcsolás featódat, legalább egy rácsot, adódat és clektroiibonibáztaíásnál emittáló isegédtoatótíál tartalmazó kisütőcsííwl. N. V. Philips' GloeílampenSahrieken cég, Eindhoven-ben (Németalföld). Fótszabadalom a 123783. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja: 1939. évi május hó 20. — Németalföldi elsőbbsége: 1938. évi május hő 21. Törzszabadalmunk oly kapcsolást véd villamos rezgések erősítésére ú. n. szekun­déremissziólámpa, azaz oly kisütőcső segé­lyével, mely a katódán, an ódán és egy vagy 5 több rácson felül egy vagy több segédkató­dát tartalmaz, mely, ha a katódától; szár­mazó: primérelektronok érik, n-szer na­gyobb számú szekundér elektront emittál, melyeket az anóda nyel el. 10 A törzsszabadalmunk szerint a kimenő­impedanciát a csőben az egymással ellen­fázisú anóda és segédkatóda közé kapcsol­juk és iez impedancia egy közbenső pont­ját az energiaforráson át a katódához csat-15 lakoztatjuk. A törzsszabadalmunk szerinti kapcsolás egyik foganatosítási példája az! 1. ábrán látható. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a kimenőimpedancián levő említett 20 közbenső pont helyének megfejelő válasz­tásával az anódán, illetve segédkatódán fel­lépő feszültségváltozásokat abszolút mér­tékben egymáshoz igazíthatjuk és ekkor e feszültségváltozásokat két, ellenütemben 25 dolgozó cső két vezérlőrácsára kapcsolhat­juk. A találmány szerinti kapcsolás foganato­sítási példájának vázlata a 2. ábrán lát­ható, mimellett az 1. ábra szerinti kapcso-30 last messzienienőleg megtartottuk. A két ábrán 1 kisütőcsövet jelöl, mely 2 katódiát, 3 vezérlőrácsot, 4 árnyékolórácsot, 5 aliődát és 6 segédkatódát tartalmaz. Az erősítendő rezgéseket a 3 vezérlőrács és 2 katóda közé kapcsoljuk. A felerősített rez- 35 géseket az 1. ábrán 12-vel jelölt kimenőim­pedancia két végén vesszük le. E 12 impe­dancia felső vége 15 párhuzamos konden­zátorral ellátolt 11 el lenálláson át a 6 segéd­katódáboz, alsó vége pedig közvetlenül az 40 5 anódához csatlakozik. Végül 9 kondenzá­torral áthidalt 8 telep egyrészt a 2 katódá­hoz, másrészt a 12 kimenőimpediancía köz­benső 13 pontjához csatlakozik. A 14 ellen­állás azt idézi elő, hogy a 6 segédkatóda 45 közepes potenciálja az 5 anódáénál kisebb. A 2. ábra a kimenoimpedanciat a világos­ság kedvéért két 16 ós 17 részben tünteti fel, melyeknek 13 összekötőpontja a 8 te­lep pozitív sarkához csatljakozik. A 16 ós 50 17 részek nagysága közötti arányt a talál­mány szerint akként választjuk, hogy az 5 illetve 6 elektródán fellépő feszültségválto­zás abszolút értéke egymással egyenlő. E célból a: 55 Zí<5 : Z 17 = n: : (n — 1) egyenletet kell kielégítenünk, aholis Z1C , illetve Z17 és 16 ós 17 részek impedanciái és —n— a segédkatóda révén primérelek­trononként átlagosan emittált szekundér 60 elektronok száma. A 14 ellenállást ekkor elhanyagolhatjuk, feltéve, hogy a 15 kon­denzátor elégségesen nagy. A 16 és 17 impedanciák szabad végei két eltenütemű kapcsolásban összekötött 20 és 65 21 cső 18, illetve 19 vezérlőrácsához csatla­koznak, ahol iaz 1 cső révén már tetemesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom