129652. lajstromszámú szabadalom • Terepjármű

Megjeleni. 1942. évi június hé 1-én. ______ MAGYAR KIRÁLYI (^^^í SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 129652. szám. XX/ia/2. (XIX/c.) osztály. — R. 8017. alapszám. Terepjármű. Deseő-Rödl Rudolf magánzó és Vadnay László m. kir. őrnagy, Budapest. A bejelentés napja: 1948. évi október hó 8. Hadicélokra alkalmaztak már különleges, rendszerint páncélos gépjárművebet (páncélgépkocsikat, harckocsikat), melyeket az utakiól függetlenül, bármely ne-5 héz vagy könnyű terepen való haladásra hernyőláncok hasznáiiatával tettek alkalmassá. Ezek a járművek azonban -aránylag bonyolultak és költségesek voltak. Viszont a közönséges, jóval egyszerűbb, gumiabroncsos, 10 gépkocsik kis hordképességű, egyenetlen terepen, sárban és hóban való haladásra alkalmatlanok. Ezért javasolták már hernyóláncoknak közönséges azaz gumiabroncsos gépkocsik hajtókerekeire és egy-egy egy-15 szerű vezetőkerékre könnyen le- és felszerelhetőeiw aló alkalmazását. Ez egyrészt lehetővé tette, hogy a hernyóláncot az említett korábbi, különleges járművektől eltérőién magukkal a gépkocsi járókerekei viel 20 nyomjuk a talajhoz, másrészt pedig lehetővé telte azt, hogy egy és ugyanazt a gumiabroncsos járművet egyszerűen a hernyóláncnak könnyen és gyorsan foganatosítható felszerelésével illetve levételével akarj 25 a szokásos uti közlekedésre, akár pedig, minden felmerülő szükség esetén, mint terepjárművet használhassuk; így tehát az ilyen gumiabroncsos jármű alkalmi terepjárműül szerepelt. 30 A találmány az ilyen, alkalmi terepjárműveknek többrendbeli tökéletesítése és mint ilyen, mindenekelőtt azt célozza, hogy a hernyólánc és a vezetőkerék kellő helyzete illetve működésié, pl. útakadályoknál, kanyarodóknál stb. fellépő lökések és ráz- 35 kódtatások esetén is mindig megmaradjon, § hogy továbbá a szerkezeti részek nagyobb mérvű szennyeződésektől is meg legyenek óva és hogy a hernyóláncot kétabroncsos kerekekre is célszerűen alkalmazhassuk. 40 A találmány egyik részét az jellemzi, hogy a hernyóláncok vezetőkere-bei a gépbocsi helytálló pontjain utánengedően vannak felfüggesztve és így azokat lökések vagy rázkód tatások esetén nem érik ká- 45 ros igénybevételek. A találmány egyik célszerű megoldási alakja szerint a vezetőkereket a gépkocsi valamely helytálló részére lengethetően felszerelt, rugóval lenyomott tartőn ágyazzuk. 50 Hogy a hernyólánc kellő, működőképes állapotát mindig biztosítsuk, a találmány további része szerint oly feszítő szerkezetet alkalmazunk, melbyel a hernyóláncokat a vezetőkerekek illetve ezek tartó- 55 szerkezet-ének közvetítésével mindig kellően megfeszített állapotba hozhatjuk. Hogy a hernyólánc ezen beállítása mellett is megmaradjon a vezetőberébneb az említett lökések vagy rázkódtatásob esetén kívánatos 60 utániengedő felfügggesztése, a találmány célszerű megoldási alakja szerint a láncfeszítő szerkezet a vezetőkerekeket felfüggesztő könyökemelős rudazat csuklópontjában támad. Kívánt esetben a gépkocsi 65 hajtókerekeire helyezett két hernyóláncot, egyszerűség kedvéért, közösen feszíthetjük meg, a gyakorlati viszonyok szempontjából