129597. lajstromszámú szabadalom • Pótkocsikhoz való önműködő kapcsoló
Megjelent 1942. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 129597. szám. XX/a/2. osztály. — W. 7107. alapszám. Pótkocsikhoz való önműködő kapcsoló. Wohldorf Hans mérnök, Neumünster i. Holst. A bejelentés napja: 1940. évi december hó 2. A találmány pótkocsikhoz való oly önműködő kapcsoló, melynek kapcsolóvillája és hengeres, gyűrűszelet alakú kapcsoló-1 csapja van. Gépjárművekhez már számos 5 önműködő kapcsoló ismeretes, amelyeknél a kapcsolótag tölcséralakú oly test, mely a másik járművön levő kapcsolórúd befogadására való. A kapcsiolőrúdban szemet alkalmaznak és a rudat a villás be-10 vezetődarabban ezen és a szemen átvezetett csappal rögzítik. Ismeretesek oly kapcsolókengyelek is, amelyekben a kapcsoló horogalakú részét bekapcsolt helyzetben elreteszelik. Ezeknek a mcgoldások-15 nak az a hátránya, hogy vagy nem nyújtanak elegendő biztonságot, vagypedig a kapcsolórúdnak csak kismértékű kilengéseit teszik lehetővé, úgyhogy kanyarokban való haladáskor üzemi zavarok keletkez-20 nek. Hátrányuk továbbá, hogy nem önműködőek ós így sok esetben szerencsétlenséget okoznak, végül, hogy szerkezeti magasságuk túlságosan nagy, úgyhogy alacsony elrendezésű keretek esetén nem al-25 kalmazhatók. Pótkocsikhoz olyan kapcsolók is ismeretesek, amelyelvnél a kapcsolócsapnak körkeresztmetszete van, azonban ezt a kapcsoló csapot forgatható,' szögben tört 30 tagon rendezték el, úgyhogy a forgatható csap vagy az emeltyű könnyen megsérülhettek. Körgyűrűszelet alakjában kiképezett kapcsolócsapok is ismeretesek, ezek azonban azon a leggyöngébb helyen ülköz-35 nek, ahol a pótkocsi kocsinidja a legnagyobb erőt fejti ki. így c kapcsolófajták sem nyújtanak kellő biztonságot. A találmány szerinti, pótkocsikhoz való kapcsolót az jellemzi, hogy a kapcsolócsapot csuklós kengyel billenthetően el- 40 rendezett bevezetőtaggal köti össze, amelyen a kapcsoló villa alá nyúló és a bevezetőtagot reteszelő kilincs van. Gélszerű, ha a kapcsolócsap olyan hengeres körgyűrűszeletet alkot, melynek ívhossza 90° 45 és amelyet célszerűen a kapcsoló villa két egymással szemben fekvő falában vezetünk ós amely megfelelően íve^t csőalakú vezetékben oly rúgó hatása alatt áll, amely a kapesol( ócsapot zárt helyze- 50 tébe igyekszik állítani. A találmány szerinti kapcsolóvillának célszerűen hengeres nyele van, mely két egymás mögött fekvő és közös hossztengely körül forgatható oly részből van, 55 amelyek egymásra a hossztengelyhez viszonyítva rézsútos, például csavarvonalalakú és a kerület felé lejtő kúpos felületek mentén feküsznek fel ós a részeket egymáshoz szoríLó rúgó hatása alatt álla- 60 nak, úgyhogy a kapcsolóvilla egyik része annak másik részével szemben a köziös hossztengely körül a kúpos felületek mentén előfordulhat és egymással szemben tengelyirányban ellolodhat. Az ilyen mozgá- 65 sokat okozó erők megszűnte után a rúgó a két részt a kiindulási helyzetbe visszavezeti. A kapcsolóvillát elbillenthető vezetőtaggal láttuk el, mely a másik járművön levő kapcsólórúddal dolgozik együtt és 70
