129590. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lösznek és egyéb anyagoknak iszptömedékelésre alkalmassá tételére

Megjeleni 1942. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 129590. szám. XH/a. osztály. — Sch. 5854- alapszám. Eljárás lösznek és egyéb anyagoknak iszap tömedékelésre alkalmassá télelére. Schuller Jenő oki. vegyészmérnök, Budapest. A bejelenlés napja: 1939. évi december hó 29. 10 15 20 A bányákban a művelés folytán előálló, nagyobb üregeket, a földréteg süppedésének megakadályozása, illelve a süppedes csökkentése céljából, ki leinet tölteni. E kilöltésnek, tömedéknek, hogy célját betölthesse, kellő teherbírónak kell lennie. Ezenkívül — főleg szénbányákban — sokszor fontos az is, hogy a lömedék ne legyen üreges vagyis ne legyenek levegőt tartalmazó, nagyobb hézagai, mert a nem mozgó levegő a szén öngyulladását okozhatja. Ilyen helyeken., erre a célra oly elrendezéssel, melynél a víz eltávozásának le he-, tőségéről gondoskodnak — legjobban a kvarchomokból, vízzel előállított iszap vált be, de kényszerűségből víz vagy levegő által lerakott, más hordalék, pl. a sok helyien, nagy mennyiségben előforduló lösz is használható. A" lösznek azonban, a homokkal szemben, az a nagy hátránya van, hogy a lösz-iszapból a víz sokkal nehezebben válik el, mint a homok-iszapból és ezért csak hosszabb idő múlva terhelhető meg, mint a homok. Ennek azután az 25 a következménye, hogy az iszapolt szakaszban a további termelést löszlömcdekélós esetében csak lényegesen hosszabb idő után lehet folytatni, mi;nt homoktömedékelés alkalmazása 'esetén. 30 A találmányt oly eljárások képezik, melyek segítségével a löszt és egyéb, nem kvarchomokból álló, természetes vagy mesterséges keverékeket, valamint löszt vagy egyéb anyagokat is tartalmazó, ter-35 meszelés vagy mesterséges kvarchomok keverékeket, tömedékelés és elsősorban iszap-tömedékelés céljára, az eredeti állapotukhoz képest, alkalmasabbá lehet tenni. A továbbiakban, mindez említeti, tömedékelő anyagok helyett, röviden, csak 40 löszről fogok írni. Az a különbség, mely tömedékelés szempontjából a kvarchomok és a lösz között tapasztalható, ezek keletkezési módjával áll összefüggésben. A homokot folyóvíz 45 rakta le, kimosva belőle a könnyebb kőzettörmelékeket. A lösz ezzel szemben szélhordta anyag és csaknem porfinomságú, kvarc és egyéb kőzet szemekből, valamint agyagpiclyhekből és csill,ámpikkelyekbői 50 áll. A lösz ez alkatrészeit, utólag, esetiét' karbonátok, főképen kalciumkarbonát, kisebb-nagyobb morzsákká ragaszthatta öszsze. Tömedékelés szempontjából a lösz ez 55 alkatrészeinek a víztől elkülönülő képessége bír fontossággal. Minthogy ez az üllepedő képességgel, az üllepedési sebességgel függ össze, az alábbiakban, rendszerint csak ez utóbbi kifejezéseket fogom 60 használni. Az üllepedési sebesség szempontjából a lösz alkatrészei közül csjljlámpikkelyek leseiében az alak, a lemezes szerkezet s az ezek között helyet foglaló levegő, a mész- 65 kő által összeragasztott, egyéb szemcsék esetében az alak ós a közrezárt levegő, agyagpelyhek esetében az alak ós a reá tapadó levegő, a víz hatására bekövet-, kező lérfogatnövekedós és az a körülmény 70