129585. lajstromszámú szabadalom • Bőröndökhöz, táskákhoz és effélékhez való fogantyú és eljárás előállítására

Megjeleni 1942. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JÖlK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 129585. szám. . XX/d. (Xl/a.) osztály. — F.. 8070. alapszám. Bőröndökhöz, táskákhoz és effélékhez való fogantyú és eljárás előállítására. Hippel József és Társa cég, bőrönd-, útitáska- és bőr­árugyár, Budapest. A bejelentés napja: 1.941. évi február hó 25. A. bőröndökhöz, táskákhoz és effélékhez eddigelé használatos fogantyúk, melyek a két végükön létesített nyílásba vagy fülbe akasztott fogókarika vagy kengyel, vagy-5 pedig, — ha a fogantyú végig egy darab­ból készült, — ú. n. csúszópántok révén függenek össze a mindenkori tárgyon meg­erősített tenyerekkel, illetve magával a tárggyal, tudvalevőleg bőrből vagy fém-10 lemezből készültek. Ismeretes továbbá az is, hogy az ilyen fogantyúkhoz használt, egy darabból való, miegfeleiően összehaj­tott bőrszalag közé erős betétréteget he­lyeznek, hogy a fogantyú kívánt vastagságú 15 legyen. Minthogy e vastagság a felhasz­nált bőrszalag vastagságának többszörösét teszi ki, a betétrétegeket is bőrből kell ké­szítenünk, mert a külső bőrszalag nem elég ellentálló ahhoz, hogy betétréteg gya-20 nánt, a fogantyú időelőtti elszakadásának veszélye nélkül, a bőrnél silányabb és ol­csóbb anyagot, pl. kéregpapirost alkalma­zunk. Ilymódon a szóbanforgó fogantyúk előállítása költséges és bizonyos körülmé-25 nyék között, pl. nyersanyaghiány esetén nagy nehézségekbe ütközik. A találmány az itt említett hátrányokat és nehézségeket megszünteti azzal, hogy a szokásos fogantyúknál eddigelé alkal­.30 mázott, külső bőrréteget olyan anyagból való és akként kezelt borítószalaggal he­lyettesíti, amely bármikor könnyen és a bőrnél lényegesen kisebb költséggel be­szerezhető, és amely anyag azonfelül a tekintetbe jövő igény hévé telekinek a bőr- 35 nél jobban képes eUentállni, mimellett olyan fizikai tulajdonsága jut érvényre, mely lehetővé teszi olcsóbb minőségű és megfelelő vastagságú betétdarabok alkal­mazását a kiszakadásnak vagy a szélek 40 kinyílásának veszélye nélkül. Kísérleteink során ugyanis meglepő mó­don tapasztaltuk, hogy ha a bőröndökhöz. táskákhoz és effélékhez való, eddigelé szo­kásos alakú és kivitelű fogantyúk készílé- 45 sénél a. külső bőrréteg helyett vulkánfi­bert vagy ehhez hasonló tulajdonságú pót­anyagot, pl. durócelitet, Lehnavulkánt, sotutáblát, erőlemezt slb. hasznaink fel, melyet szalag alakjában, nedves állapotban 50 fektetünk a kívánt alakra kivágott, kéreg­papirosból vagy más, olcsó anyagból álló rétegekből készült betétre, ezt követőkig pedig az így kapóit munkadarabot sajtol­juk, akkor az alkalmazott borítószalag 55 nagy húzószilárdsága, különösen pedig alaktartó tulajdonsága folytán a támaszt­ható követelményeknek az eddiginél meg­felelőbb és teherbíróbb fogantyút kapunk. Az alkalmazott anyag alaktartó tulajdon- 60 sága lehetővé teszi, hogy a belőle készí­tendő borítószalagban kitöltetlen dombo­rulatokat képezzünk ki, úgyhogy a betét és a borítószalag között üregek keletkez­hetnek, melyek a fogantyú használata so- 65 rán sem tűnnek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom