129568. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kén előállítására kénhidrogénből, a kénhidrogénnek oxigénnek vagy levegővel való részleges elégetése és kontakt testek alkalmazásával való átalakítás útján

Megjeleni 1942, évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 129568. szám. IV/h/l. oszlály. — B. 15075 alapszám. Eljárás kén előállítására kénliMrogénbőI, a kénhidrogénnek oxigénnel vagy levegő" vei való részleges elégetése és kontakt testek alkalmazásával víaló átalakítása útján. Bamag-Meguin Aktiengesellschaft, Berlin. A bejelentés napja: 1941. évi ina jus hó 7. Ismeretes már oly eljárás kénnek kénhí­(Irogéntarlatmú gázokból való előállílásá­ra, mely szeri nL a kénhidrogénmennviség egyharmadát kéndioxiddá égetik el s a ka-5 potl: kéndioxidot a lobbi kénhidrogénnel, valamiféte katalizátor pl. bauxit: jelenlété­ben, elemi kénné és vízgőzzé alakítják át. Már ajánlották azt, bogy a kénhidrogén­nek kéndioxiddá való részleges elégése-10 kor keletkező tekintélyes reakciói)őt úgy értékesítsék, bogy a kénhidrogéngáznak ezt a barmadreszel a konlaktkemence elé kap­csolt gőzkazánban égessék el. Ilymődon el­érték azt, hogy az utána kapcsolt: kontakt 15 kemencében a reakció hőfokát az átala­kításhoz szükséges legkedvezőbb értéken tartsák és egyúttal a reakcióból: is a kazáni ban 'előállítóit vízgőz készítésekor haszno­sítót Iák. 20 Magában az elégelő kazánban kén ekkor nem állhat elő. A tulajdonképeni kénkép­ződés csak az ú. n. második rcakciófázisr ban állolt be. amikor a kénbidrogéngáz hátralevő kétharmad részét hozzáadták 25 egy külön készülékben, katalizátor jelenlé­tében. A találmány szerint ezt az ú. n. második reakcióíázisl is magában, a kazánban foly­tatjuk le. A találmány alapgondolata az, hogy a. kénhidrogén elégetését és kénné va­ló átalakítását is a füstcsöves gőzkazán­nak kontakt: testekkel ellátott csöveiben vagy a gőzkazán vízcsövei körül levő kon- 35 lakt testtel, ellátott térben végezzük el. Ily­mődon a reakcióba lépő gázok áramlási' sebességét s ezzel a hőátadást a füstcsö­vekben vagy a vízcsövek körül lényegesen fokozzuk s egyúttal kontakt anyagból va- 40 ló ellenállástestek alkalmazásával már ma­gában a kazánban jelentékeny mértékben' elérjük az elemi kénné való átalakítást. A gőznyomásnak s ezzel a hőfoknak a megválasztásával a reakció végbemeneté!- 45 lére szükséges legkedvezőbb katalizátor­hőmérséklet betartása a találmány .szerinti eljárásban nagyon pontosan, minden se­gédeszköz nélkül lehetséges. A kéndioxid­nak a kénhidrogénnel való átalakulása- 50 kor keletkező reakcióhő, mely az eddigi munkamódok szerint az ú .n. második fá­zisban a katalizátorban keletkezett esnem volt hasznosítható a gőztermelésre, a ta­lálmány szerint szintén gőztermelésre hasz- 55 nosíthatő. A gőztermelés ilyen módon a ka­zánban kb. 28 %-kai emelkedik. Az eljárás elméleti lefolyását pl. a kö­vetkező egyenlettel fejezhetjük ki: 30 300 térfogat H,S + 150 térfogat 03 300 térfogat S -j- 300 térfogat H,0 --}- 565 térfogat N2 ^^ - 565 térfogat N» + 717 OOO Kai. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom