129566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulózatartalmú nyersanyagok, főleg szalma feltárására
Megjelent 1942. évi május hó 1-én. '" MAGYAR KIRÁLYI <M3SÍ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 129566. szám. IV/h. osztály. — B. 14461. alapszám. Eljárás ccllulózatartaluiú nyersanyagok, tölag szalma feltárására. Szolnoki Papíripar Részvénytársaság cég, Szolnok, mint Bártfay Béla oki. vegyészmérnök, Budapest, jogutódja. A bejelentés napja: 1939. évi május hó 9. A cellulózát tartalmazó nyersanyagok feltárására javasolt salétromsavas eljárások gyakorlati alkalmazását viszonylag nagy salétromfogyaszlásuk hátráltatja. A 5 nyersanyagok, különösen a szalmafélék, igen nagy folyadéktömegekel szívnak fel; a szalmában vissza maradó folyadék, még sajtolás vagy centrifugálás után is, a szalma saját súlyának mintegy másfél-egész! 10 kétszeresét teszi ki. Ennélfogva, lia pl. a feltárásra használt vizes salétromsav 10"b HN03 -'at tartalmaz, a szalma minden 10!) kilogrammjiä mintegy 15--20 kg fölös salétromsavat tart vissza. Minthogy pedig 15 ezen salélromsavmennyiség már am úgyis tízszeresen, hígított, a feltárt anyagnak vízzel való kimosásakor túlságosan híg oldatokat kapunk, amelyekből a salétromsavnak kellő töménységben való visszanye-20 rése körülményes és költséges. A találmány szerinti eljárás a salétromsavfogyasztás lényeges csökkentésére irányul. A találmány szerint a szalmát a vizes salétromsavval, olyan körülmények között 25 kezeljük, amelyek melleit a szalma saját súlyánál kevesebb, súlyának csak mintegy 40—50%-át kilevő mennyiségű folyadékot tart vissza. Ehhez képest pl. 10<>/o-os salétromsavat tartalmazó' feltáró folyadék 30 használata esetén a szalma 100 kilogramm*jában visszatartott salétromsav mennyisége nem haladja meg a 1—5 kilogrammot. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi kiviteli példa és a mellékelt rajz világítja meg: 35 A lyuggatott belső 2 fenékkel és a szivornyaként kialakított 3 kifolyócsővel ellátott, célszerűen alumíniumból készült 1 tartányt a 4 töltőnyíláson át 100 kg szecskázott és megtisztított szalmával töltjük 40 meg, majd mintegy 50°-os kezdeti hőmérsékletű vizet tartalmazó 6 vízfürdőbe helyezzük, amely a 7 csőkígyón átvezetett gőzzel tovább melegíthető. Ezután az 1 tartanyba 700 liter 8»/o-os salétromsavat 45 töltünk és a 4 töltőnyílást a légzáró 5 fedéllel lezárjuk. Az 1 tartányban levő folyadék azonnal melegedni, ennek következtében a 3 szivornyán át kifolyni kezd és a 8 savtartányban gyűlik meg. Az 1 50 tartányból a benne levő folyadék a fejfödő gőzök hatására a3szivornyán át folytatólagosan kifolyik, úgyhogy a lartány mintegy 10 perc elteltével, lényegileg folyadékmentes lesz. Kitűnt, hogy ilyen kö- 55 rülmények között a tartányban visszamaradó szalma úgyszólván, teljesen száraz; a benn visszatartott folyadék nem több, mint száraz szalma eredeti súlyának mintegy 500/0_a. Amint a folyadék kifolyása a 3 60 szivornyán át megszűnt, ami kb. 10 perc után következik be, a vízfürdőt fokozatosan forrásig hevítjük, minekfolytán az 1 larláuyban uralkodó hőmérséklet 80—90°-