129479. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidos ércek színítésére
Megjelent 1942. évi április hó 15-éii. MACTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 129479. szám. XII/d. osztály. — H. 10944. alapszám. Eljárás oxidos ércek sziniléséro. Ingenieurbüro für Hüttenbau Wilhelm Schwier cég, Düsseldorf. A bejelenlés napja: 1940. évi október hó 2. A találmány eljárás oxidos ércek szinitésére (redukálására) heveny-nagyol vasz Lóban vagy más szinitőberendezésben, főként olyanban, mely légköri levegővel és nitro-5 géntartalmú szinitő gázokkal dolgozik s melyben a gázok vagy ezek egy része körfolyama mozgást végez és megújul. Pirszén (koksz) és más szinitő anyagok megtakarítása végett már javasolták a hasz-10 nált szinitő gázok szénsavtartalmának iegeszben vagy részben való kimosását vagy , szénoxiddá való visszaváltozlalását, hogy a szinitő gázt újbóli felhevítés után részben vagy egészben ismét vagy — pl. körfolya-15 matos eljárás esetében — állandóan fel lehessen használni szinilésre. A kimosási eljárást csak nitrogénmentes szinitő gázok esetében lehet alkalmazni, mert különben a körfolyamban áramló szi-20 nitő gázban káros nitrogénhalmozódás következik be, melyet nem lehet kimosással megszüntetni. A szénsavnak szénoxiddá való visszaváltoztatása viszont az evvel kapcsolatos nagy pirszén- és hőszükséglet 25 miatt, valamint a gáztömegnek es a gáz szénoxidtartalmának állandó növekedésére (C02:hC=2CO) való tekintettel nem valósítható meg. Vasoxidnak szénoxiddal való szinilése 30 megközelítőleg a következő egyenlet szerint történik: Fe2 0 3 +12CO=2Fe+9CO +3C0 2 (1) Ha ezt ia 3 rész C02 -t kimossuk, a gáztömeg, illetőleg a körfolyamban áramló egész tömeg fenntartása végett 3 rész CO-val kell 35 pótolnunk. Tiszta CO-gáz előállítása azonban nagyon nehéz és költséges s ezért ez vagy ehhez hasonló eljárás vasércek feldolgozásához nem igen használható. Biztosíthatjuk ellenben a gáz tömegé- 40 nek és összetételének állandóságát mind műszakilag, mind gazdaságilag kedvező módon úgy, hogy a találmány szerint az ércszinités folyamán létesülő szénsavnak egy részét, előnyösen a felét, kimossuk, 45 másik felét pedig szénnel szénoxiddá szinitjük. A gáz megújításának folyamatát a következő egyenletekkel szemléltethetjük: 9CO+3C02 —l,5C0 2 =9CO+l,5C0 2 (2) 50 és 9CO: fl,5C0 2 +l,5G=12CO (3) A (2) egyenlet a kimosási műveletet jellemzi, melynek folyamán a szénsav fele eltávolodik a gáztömegből, a (3) egyenlet pe- 55 Id ig a megmaradt szénsavnak' ía * 1 COg-l- -C=2CO (4) egyenlet szerint történő szinitését írja le, A két folyamat eredményeképen újból helyreáll az (1) egyenlet baloldalával jel- 60 lemzelt kiindulási állapot és ennek folytán biztosítva van a gáztömeg összetételének és nagyságának állandósága. A találmány szerinti eljárásnál tehát 112 kg vas szinitéséhez csak 18 kg szén, vagyis 65 a vas súlyának 16<>/o-a szükséges, ami megtelel kb. 20°/o pirszénnek, ha a szénsav szétbontásához szükséges hőt kívülről ve-
