129458. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabona-, különösen tengeriőrlemény csíramentesítésére
Megji'lenl 1942, évi április hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI ^^Sp SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 129458. szám. X/l. osztály. — S. 18567. alapszám. Eljárás gabona-, különösen (raigeriőrlemény csíramcntcsíiésér«. Dr. Palich Emil budapesti lakos, mint Magyar Szellőző Művek és Gépgyár R. T. budapesti cég jogutódja. A bejelentés napja: 1941. évi március hó 22. A csírának gabona-, különösen tengeriőrleményből val.ó, lehetőleg tökéletes elválasztása gazdasági szempontból fo.nl os, mert a csírát olaj kisajtolásával külön le-5 hei értékesíteni. A csíra elkülönítését az is szükségessé teszi, hogy a csírától meg nem szabadított őrlemény, éppen a csíra olaj tartalma követkéz lében, könnyen megromlik. 10 Eddig a csírát erőművi úton, különböző malomipari és egyéb fajtázási és osztályozási eljárásokkal igyekeztek eltávolítani. Kisérlcleink során megállapítottuk, hogy a csírát az őrlemény egyéb részeitől ki-15 zárőlag fajtázással nem lehet teljesen elkülöníteni. Ha a fajtázást még oly gondosan és még oly messzemenően végezzük is, az elkülönítés sohasem lesz tökéletes. Azt a meglepő tapasztalatot lettük azon-20 ban, hogy ha a csíratartalmú őrleményt, pl. az őrleményből tetszőleges módon kifej Iázott és még az őrlemény törmelékeivel kevert csírái megnedvesítjük és azután, újra töretjük és fajfázzuk, a fajtázás után, 25' kapott csíra az egyéb őrleményrészecskéklől tökéletesen elkülönült, gyakorlatilag tiszta fajtázási eredményt ad. Ennek magyarázatát abban látjuk, hogy a csíra a nedvesítés folytán szívóssá válik, míg az 30 őrlemény 'egyéb1 részei a nedvesítő közeg hatására is ridegek vagy legalább is ridegebbek maradnak és így a rákövetkező töret esnél és fajtázásnál a két különböző fizikai tulajdonságú rész egymástól jól cl-35 különül. Az eljárás gyakorlati megvalósítása például úgy történik, hogy az őrleményt, melyből, a darát és az ennél durvább részeket (derce, héj stb.) és a legfinomabb részeket (liszt) már előzőleg kifajláztuk, 40 az őrleményre számított 3—5% vízzel megnedvesítjük, jő átnedvesedés elérésére 12— 24 órahosszat pihentetjük és azután újra töretjük és fajtázzuk. Esetleg a nedvesítés és újbóli fajtázás meg is ismételhető. 45 Mind az első fajtázáshoz, mind a nedvesíi ést követő második fajtázáshoz példaképen olyan berendezést használhatunk, melynél a fajtázandó anyagot ahilról felfelé haladó lejtős szállítófelületre, pl. vég- 50 nélküli-szállítószalagra tápláljuk, mely haladó mozgásán kívül harántirányban rázó mozgást is végez. Az eljárás megvalósítására azonban más, ismert malomipari vagy egyéb fajtázó-, illetőleg osztályozóbcren^ 55 dezések is alkalmasak. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás gabona-, különösen tengeriőrlemény csíramentesítéséne, azzal jellemezve, hogy a csíratartalmú őrleményt meg- 60 nedvesítjük, pihentetés után újra töretjük és fajtázzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nedvesítést az őrleményre számított 65 3—5°/o vízzel végezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosílási módja, azzal jellemezve.
