129384. lajstromszámú szabadalom • Habfejlesztő

Megjelent 1942. évi április hó l^éri. MAGTAR KIRÁLYI <j$BBjß

t SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 129384. szám. XVIII/b. osztály. — M. 11529. alapszám'. Hahfejlesztő tűzoltási célokra. Müller Josef gyáros, Opladen/KÖln mellett (Németorsz.) A bejelentés napja: 1939. évi május hó 2. — Németországi elsőbbsége: 1938. évi május hó 5. Az ezideig ismeretes tűzoltó bábfej lesztőkhél a hab úgy keletkezik, hogy a fúvókákon át kilépő keverékhez a fúvókák injektor hatása útján levegői vezetnek hoz-5 zá. Az így hozzávezetet levegő azonban a folyadéksugarat nem tudja tökéletesen egyenletesen feltárni ós átalakítani. Az ezideig ismert készülékekkel előállított habsugár hatótávolsága sem volt kielégítő min-10 den tekintetben. Ezzel szemben a találmány értelmében kiömlőnyíiásokon át sugárcsőbe lépő keverékhez nyomás alatt levegőt vezetünk hozzá! Ezzel egyrészt teljesein egyenletes 15 és ható-képes keveredést, másrészt a hozzávezetett levegő nyomóhatása folytán nagy hatótávolságú habsugarat érünk el. A találmány értelmében emellett » kiömlőinyílások befelé vagy kifelé széttartó; 20 sugarakat állíthatnak elő és az így elosztott keveréksugárha ütközhet azután a nyomolevegő árama, ami a habfejlődést különösen előnyösen "befolyásolja. Kifelé széttartó és ennek következtében 25 a kiömlőnyílásokból sugárcső belső fala felé áramló és ebbe ütköző keveréksugár előállítására a találmány szerint a keveréksugár kiömlőnyílásában elrendezett, elállítható: kúp alkalmazható.. Ez a kúp ek-30 kor kettős feladatot teljesít. Elsősorban is egyenletesen elosztja a kéveréksugariat és, mint már említettük, a sugárcső belsői falai felé irányítja, ahol már a súrlódás! hatása alatt is hab fejlődik, másodsorban] 35 pedig a kúp hossztengelyirányú előállításával a kéveréksugariat a sugarcsőbe vezető tápcső kiömlő végén levő gyűrűs nyílás nagysága változtatható és ezzel a bábmennyiség is szabályozható. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát 40 két példaképen felvett kiviteli alakjában vázlatosan tüntettük fel, mégpedig az, 1. ábra és 2. ábra az egyik kiviteli alakot, a 3. ábra pedig a másik kiviteli alakot 45 tünteti fel. Az 1. ós 3. ábra függélyes hosszmetszet, míg a 2. ábra a készülék felső részét nézetben, alsó részét viszont metszetben mutatja. 50 Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a vízből ós valamilyen habfejlesztői.anyagból álló; keveréket nyomás alatt a —d— csatlakozótoldatból a —b— csövön át az —a'— sugarcsőbe vezetjük. A —b— cső 55 belső végébén —k— elosztótest akképen van elrendezve, hogy a keveréksugár riészáramokra bomlik, amelyek egymásba ütköznek és az —a— sugárcső falának nyomódnak. 60 A —d— csatlakozótoldattól bizonyos távolságban a —b— csőnek —c— leágazása van, amely fúvókában végződik és a kéverókáram egy részével két — e— fal közé beépített-és —f— tengelyen ágyazott 65 —g— turbinakereket működtet. Az —e— falakon kívül, az —f— tengelyen —h— haj tócsavar kerekek (propellerek) ülnek, éspedig közvetlenül a. szék-