129378. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csőköpeny külső falába forgó szerszámmal hengerelt csavarmenet előállítására

Megjeleni 1942. évi április hó 1-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 129378. szám. V/e/l. (XVI/d.) osztály. — J. 4359. alapszám Eljárás csőköpeny külső falába forgó szerszámmal hengerelt csavarmenet előállítására. Junkers & Co. G. m. b. H., Dessau. A bejelentés napja: 1941. évi jünius hó 19. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi július hó 31. Csőköpenyek külső falába csavarmenetet görgő módjára kialakított forgó szerszám­mal az 1. ábrában feltüntetett módon hen­gerelnek. Ennél az eljárásnál az —a— kö-5 penyt a —c— szerszámmal a cső dr belső átmérőjének megfelelő' átmérőjű —b— tüs­kéhez nyomják, miközben a görgők ki­emelkedő részei az anyagot kiszorítják és a szerszám ékkeresztmetszetű hornyaiba ío sajtolják, ahol az anyag a menet élét al­kotó lalakot vesz fel. A kész menet külső élei között mért Dg átmérő ennél az eljá­rásnál mindig nagyobb, mint a cső külső Dr átmérője, amely legfeljebb a menetol-15 dal mentén mért d2 átmérővel egyenlő'. A német csőszabványoknak megfelelő kül­ső csőátmérőket úgy határozták meg, hogy azok a Withworth-féle csőmenetek élei között mért átmérőkkel egyenlők. A csőbe 20 a szokásos módon vágott csavarmenetek esetén így ez ia két átmérő egymással egyenlő. Ha azonban a menetet a cső falába forgó szerszámmal sajtolták, akkor eddig vagy olyan csőből indultak ki, amelynek 25 Dr2 átmérője (2. ábra) megfelelt a csőbe sajtolt menet oldalai között mért d2 át­mérőnek, tehát a szabványtól eltérő méret volt, vagy pedig olyan csövet választottak, melynek külső Dr2 külső átmérője sziab-30 ványoiS volt ugyan, de kisebb, 'mint a me­netoldalak között mért d2 átmérő, úgyhogy azt a menet elkészítése előtt erre a d2 átmérőre bővíteni kellett. Mindkét eljárás­inak lényeges hátrányai vannak. A szab-35 váttytol eltérő, méretű; csövek alkalmazása 40 45 esetén a meghibásodott cső pótlása nehéz­ségekbe ütközik. Szahyányos méretű, de a kívántnál kisebb átmérőjű csövek ese­tén a bővítés a cső szilárdságát lényege­sen csökkenti, úgyhogy menettörések el­kerülése végett nagyobb falvastagságú csö­vet kell használnunk, mint amilyenre a menet mélysége miatt szükség volna. Ezen­kívül a cső bővítésének az a hátránya van, hogy a menetnek karmantyúba való csa­varásakor a menetes résznek nincs ütköző felülete, mert a menet dx magátmérőjei nem kisebb, hanem inkább nagyobb, mint a cső Dr külső átmérője. Mindkét eljárás hátránya továbbá, hogy a menet nem ál- 50 lítható elő kellő biztonsággal szabványos méretű külső átmérővel, mert a méret betartása a mindenkor alkalmazott anyag alakíthatósági tulajdonságaitól függ. Ezeket a hátrányokat a találmány értei- 55 mében azzal küszöböljük ki, hogy a mene­tet forgó szerszámmal oly cső falába saj­toljuk, melynek külső átmérője egyenlő a kívánt menet élei között mért átmérő­vel és a cső belső átmérőjét a forgó szer- 60 számmal kifejtett nyomással a menet he­lyén az eredetinél kisebb átmérőre csök­kentjük. Az eljárás foganatosításának egyik pél­dakénti kiviteli alakját a 3. ábrában 13X11 65 méretű cső esetére 33.1 léptékben tüntet­tük fel. A csövön R 1 / i " menetet készítet­tünk. A 4. ábra az ilyen menettel készült cső 2:1 léptékű hosszmetszete. Az —ia— cső külső Dr átmérője egyen- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom