129364. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kézi lőfegyverekhez, célzás nélküli használatuk megnehezítésére

Megjelent 1942. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 129364. szám. XlX/a/c. osztály. — V. 4046. .alapszám. Berendezés kézi lőfegyverekhez, célzás nélküli használatuk nleg|hehezíté>ére. Vágó László géplakatos, Újpest. A bejelentés napja: 1941. évi február hó 15. A kézi lőfegyvereknek' szokásos, célgömbből és irányzékból álló célzókészüléke magának a célzásnak szempontjából: általában bevált ugyan, de természetes, 5 hogy ennek a célzókészülékmek csak akkor van értelme és értéke, ha azt, tényleg használják is. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy különösen legénységi állományú katonák' a célzókészüléket sok eset-10 ben, pl. kényelemszeretetből, nemtörődömségből, fáradtság miatt vagy a harccal járó izgatott lelkiállapotban nem használják, vagyis vaktában, célzás nélkül lövöldöznek. Nyilvánvaló, hogy ez a magatartás 15 egyrészt harcászatilag hatástalan és káros volt, másrészt igen nagy lőszerpazarlással járt, ami különösen az önműködő lőfegyverek, gépfegyverek alkalmazása óta volt érezhető', mely már amúgyis igen nagy 20 lőszerfogyasztással van egybekötve. A találmány lehetővé teszi a kézi lőfegyver célzás nélküli használatának megnehezítését vagyis a fegyver használóját, legalábbis bizonyos mértékig, mintegy rákény-25 szeríti a célzókészülék használatára és így a szóbanforgó súlyos hátrányokat jórészt megszünteti, illetve kellő katonai neveléssel párosulva, azoknak teljes kiküszöbölésére is alkalmas. 20 A találmányt mindenekelőtt az jellemzi, hogy -a szokásos célgömbön és irányzékon kívül még egy második, olyan, mozgatható irányzékot alkalmazunk, mely nyugalmi helyzetében a fegyver elsütő szerkezetét 35 vagyis annak valamelyik hatékony alkatrészét, pl. az ütőszeganyát elrekeszti, úgyhogy ,a fegyvert csak a találmánybeli mozgatható irányzék működtetése után lehet elsütni. Ebben a tekintetben a találmány azon a lélektani megfontoláson alapszik, 40 hogyha a katona egyszer már arra kényszerül, hogy a találmánybeli irányzékot vagyis egy célzásra való alkatrészt okvetlenül működtessen, akkor legrosszabb esetben is már nagyon kevés kell ahhoz, hogy 45 a fegyver célzókészülékét használja, azaz hogy tényleg célozzon is; ezt a keveset pedig az ezzel kapcsolatos katonai neveléssel járó begyakorlással vagy beidegződéssel nyilván könnyen el lehet érni, minden- 50 esetre sokkal könnyebben, mint az eddigi íegyvergyakorlásnál, mely természetesen szintén kiterjedt a célzókészülék használatához való hozzászoktatásra, azonban, mint az állandó tapasztalat mutatja, sok 55 esetre teljesen hatástalanul. A találmány főelőnyéi a következők: a találmánybeli mozgatható irányz:ékhak okvetlenül szükséges használata mintegy, reflex-szerű megszokáss'á teszi a célzóké- 60 szülék hasznáíatát, mely tehát előreláthatólag a legtöbb esetben nem fog elmaradni és így a találmány a katonák célzási készségét teljesen kifejleszti és a katonákat az eddigieknél sokkal jobb lövészekké neveli; 65 a találmány a lőszerfogyasztásnak meglepően nagymérvű csökkentésére alkalmas és így a hadképességet a hadviselés hatékonysága, valamint az időbeli kitartás te-