129321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-metil-1,4-naftohidrokinonészterek és ezek vízben könnyen oldódó sóinak előállítására

Megjelent 1942. évj március hé 16-áin. MAGYAR KIRÁLYI ^S SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 129321. szám IV/Ii/2. osztály. — R. 8110. alapszám. Eljárás 2-míctiI-l,4-Mafto-hidrokiJioiiésztierck és ezek vízben könnyen oldódó sóinak előállítására. Richter Gedeon yegyészeti gyár r. t., Budapest. A bejelentés napj&: 1941. évi április hé 11. A K-vitamin-hatásáról ismeretes 2,-metil-l,4-nafto kínon és 2-mietil-l,4-naftohidrokinon gyógyászatban való használatát megnehezíti, hogy vízben nehezen oldódnak 5 és ezért parenter ál isan csak olajos oldatban alkalmazhatók. A metilnaftohidrokinon észterei pedig, mint amilyenek diecetsavas, dipropionsavas, dibenzoesavas, stb. észterek, melyek ugyancsak erős vitamin-10 hatásúak, vízben oldhatatlanok. A találmány szerinti jel járással 2-melill,4-:naftohidrokinonésztereket és ezeknek vízben könnyen oldódó és gyógyászatilag sniegflelélő hatású sóit állíthatjuk elő. Az 15 eljárás lényege az, hogy 2-melil-l,4-naftohidrokinont halogénezett eoetsavészter előállítására alkalmas acilezqszer behatásának teszünk ki, az előállított diésztert alkilaminnal hozzuk reakcióba, a keletke-20 zielt alkilglikokollésztert elkülönítjük és a megfelelő isót, pl. halogénsót, halogénsavval való közömbösítéssel előállítjuk. Az alkilamint célszerűen oly mennyiségbén alkalmazzuk, hogy a reakció folya-25 mán keletkező halogénsavat az amin fölöslege megkösse és ilymódon szabad alkilezett gljkokolleszljer keletkezzék. Klórozott acilezőszer használata esetén célszerű, ha a közbenső termékként ke-30 lietkezett klóreoetsavas észtert, alkálibromiddal vagy -jodididal a megfelelő brőmvagy jódecetsavás észterré alakítjuk át, amikoris még jobb termelési hányadot kapunk. 35 A találmány szerinti eljárás munkamódját az alábbi példán szemléltetjük, megjegyezvén, hogy a találmány nincs erre korlátozva. Példa. 20 g 2-metil-l,4-naftohidrokinont 100 cm3

vízmentes kloroform és 25 40 cm3

vízmentes piridin elegyében feloldunk és a kívülről jeges vízzel hűtött oldathoz, 25 g klóraoetilkloridot csepegtetünk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten néhány percig állni hagyjuk; s azután az oldószert 45 vákuumos lepárlással eltávolítjuk. A viszszamaradó, hűtéskor megdermedő anyagot alkohollal ieldörzsöljük és a 110 C° o. p. 2-!metil-l,4-naftohídrokinon-monoklónecetsav-Jdiésztert alkoholból kikristályosítjjuk. 50 E diésziter 3 g-ját 20 cm3

forró alkoholbaji feloldjfuk s az oldathoz 3.5 g nátriunijbdidot adunk. Az oldat néhány percnyi forralás után megdermed. Az elegyet jeges vízzel hűtjük és a kivált anyagot szű- 55 rőre gyűjtjük. A reakció folyamán keletkezett konyhasót a jodeqetsav-észtiertől vízzel való mosással elkülönítjük s a viszszamaradó, 146 C° o. p. 2-metil-l,4-naftohidix)kinon-monojodeoetsav-diésztert al- 60 kohóiból átkristályosítjuk. A monojódecetsavjdiészter 10 g-ját 100 cm3

abszolút benzolban feloldjuk és ehhez 20 cm3

benzolban feloldott 6 g dietilamint öntünk. Rövid állás után szép, lemezes 65 kristályok bőségesen válnak ki s a reakció néhány órai állás után befejeződik. A kivált dietilaminjodhidrátot leszűrjük, a benzolt vákuumban ledesztilláljuk s a viszszamaradó, szirupszerű anyag 0 C°-on ha- 70 \