129315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemes terményből készült őrlemény előállítására és alkalmazására

Megjelent 1942. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 129315. szám IV/e. (X/j.) osztály. — K. 15586. alapszám. Eljárás szemes terményből készült őrlemény előállítására és alkalmazására. Klinger Zoltán magántisztviselő, Budapest. \ bejelentés napja: 1941. évi augusztus hö"16. A kölest eddig a pékiparban kielégítően felhasználni nem sikerült. A köleskásából készült liszt vízben nem duzzad meg, nem ad tésztaszerű anyagot, hanem homoksze-5 rűen leülepedik. Köleskásából főzött péppel nagy mennyiségű jó minőségű búzaliszt hozzáadásával elfogadható pékipari terméket lehet ugyan előállítani, az éljárás azonban nehézkes, a pép könnyen 10 romlik, a köles felhasználása igen korlátozott. Hátrányos még, hogy a köleskása előállítása, vagyis a köles hántolása nagyon költséges és sok veszteséggel járó művelet. Ezért a kölespép felhasználásával 15 készüli pl. köleses kenyér drága és csak a jobbmódú vevőközönség számára hozzáférhető. A köles széleskörű pékipari alkalmazása csak akkor válik lehetővé, ha sikerül a 20 búzaliszttel azonos módon egyszerűen feldolgozható, eltartható, kifogástalán kenyeret és süteményt adó, könnyen szállítható és olcsó terméket előállítani, a tápszeriparban tekintetbe jövő egészen nagy 25 mennyiségek mellett. A találmány szerinti eljárással készült termék a fenti követelményeknek megfelel. A találmány azon a meglepő felismerésen alapszik, hogy a köleslisztet pék-30 ipari szempontból alapvetően megváltoztathatjuk, ha azt víz és hő, vagy gőz hatásának tesszük ki, úgyhogy ezek befolyása alatt a keményítő részben vagy egészen elcsirizesedik, fajsúlya a kiindulási 35 anyag fajsúlyához viszonyítva kisebbé válák. A találmány kivitelezése abban álL hogy a szokásosan tisztított kölest lisztté őröljük, pl. olymódon, hogy a héjrészeket az őrlési és szitálási műveletek során a malomiparban ismeretes módokon eltávo- 40 lítjuk, vagy esetleg már hántolt kölest megőrölünk, az így nyert lisztet vagy finom darát vízzel elkeverjük és a keveréket hő hatásának tesszük ki, úgyhogy a víz eltávozása után részben vagy egészben iel- 45 csirizesedett számtalan mikroszkopikus buborékkal telt termék képződjék. Ezt a terméket megszáradás után ismét megőröljük. A találmány szerint feltárt termék megv őrlése útján kapott liszt feldolgozása 50 ugyanúgy történik, mint a búzaliszté, Eljárhatunk úgy is, hogy a víz és hő hatása alatt feltárt terméket nem teljesen szárítjuk meg, hanem még nedves állapotban gabonaliszttel vagy ebből készült 55 tésztával keverjük és ismert módon megsütjük. A találmány szerinti eljárással a köles sokkal nagyobb százalékban keverhető a gabonaliszthez vagy tésztához, mint az eddig használatos főtt pép alakjában, te- g0 hát a búza megtakarítás lehetősége is nagyobb, illetve a köles nagyobb mennyiségben állítható be a közélelmezés szolgálatába. Példák: 65 1. Kölesből önmagában ismert módon lisztet vagy darát állítunk elő, ezt vízzel péppé keverjük, a keveréket hengeres szárítóra vezetjük és megszárítjuk.; A víz