129267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adszorbensek szárítására és hűtésére
Megjelent 1942. évi március hó IK-áji. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIBOSAG SZABADALMI LEÍRÁS 129267, szám. IV/h/1. osztály. — A. 4512. alapszám. Eljárás adszorbensek szárítására és hűtésére. Aktivkohle-Union Verwaltungs-Gesellschaft m. b. H., Frankfurt a/M. A' bejelentés napja: 1941. évi június hó 20. — Németországi .elsőbbsége: 1940. évi június hó 24. A találmány eljárás oly adszorbensek, például aktívszén szárítására és hűtésére, amelyekkel gázokat vagy gőzöket választottak ki és amelyeket az adszorbeált 5 anyagtól vízgőzzel való kigőzölögtetéssel ismét megszabadítottak. Az .adszorbensek; szárításához és hűtéséhez külön szárító-és hűtőgázok alkalmazhatók. Ismeretes olyan eljárás is, amelynél a szárításhoz 10 és hűtéshez használt gázokat a gáztól megszabadított elnyeletőn körfolyamban vezetik át. Végül ismeretes olyan eljárás is, amelynél a szárítást és a hűtést ugyanazzal a gázzal foganatosítják és evégből a gázt 15 egymással sorba kapcsolt szárítandó és hűlendő elnveletőkön úgy vezetik át, hogy a gázt a szárító elnyeletőbe való bevezetése előtt felmelegítik, a hűtő elnyeletőbe való bevezetése előtt pedig lehűtik. 2o Adszorpciós folyamatoknál az adszorpciós közeg hűtése rendszerint hosszabb időt igényel, mint a többi munkafolyamat. Ezért egymással sorosan kapcsolt elnyeletőknél azoknak a kapcsolási periódusoknak a 25 hosszát, amelyekben az elnyeletőknek a munkafázisokra vonatkoztatott sorrendjét felcserélik, a Hűtéshez szükséges hosszabb ido szerint szabják meg. Bár a feltöltés, a kigőzölögtetés és a szárítás rendszerint 30 már régen be vannak fejezve, az átkapcsolással várni kell, míg a hűtés nincs befejezve. Ezeket a viszonyokat egymás mögé iktatott elnyele tőknél eddig nem tudták megváltoztatni és az azokból folyó hátrányokkal, nevezetesen n nagyobb beren.de - 35 zési költségekkel, energia-, meleg- és időveszteségekkel megalkudtak. Az egymással sorbakapcsolt elnyeletőkben foganatosított szárítás és hűtés alkalmával jelentkező, I'entemlített hátrányokat 40 a találmány értelmében azzal küszöböljük ki, hogy a hűtést nagyobb gázmennyiség alkalmazásával foganatosítjuk, mint a szárítást. Ennek az a következménye, hogy a szárításhoz és a hűtéshez szükséges ősz- 45 szes idő lényegesen megrövidül, úgyhogy az eddigi munkamóddal szemben nem várt megtakarítások érhetők el. A találmány szerinti eljárást a rajzok- N ban feltüntetett példakénti kiviteli alakok 50 kapcsán részletesebben ismertetjük. Az .1—5. ábrákban A1? A 2 és A 8 az elnyeletők. E a fűtőkészülékek, K, Kx és K 2 pedig hűtők, míg G, G2 kompresszorok; L kerülővezeték és Vl5 V 2 szelepek. Ha 55 feltesszük, hogy az Ax elnyelető a feltöltés, az A2 elnyelető a szárítás és az A 3 elnyer iető a hűtés fázisában van, akkor a szárítás és a hűtés munkafolyamata a következő: 60 A nyers gáz a nyíl irányában áramlik AZ A-L elnyeletőbe. Az ebből kilépő és az adszorbeálható anyagoktól mentesített gáz az E fűtőkészüléken át az A2 elnyejetöbe áramlik, amelyben éppen a kigőzöltetés 65 folyik és amelyet a felhevített gáz szárít. Az A2 elnyeletőből a gáz a K t hűtőn át az A3 elnyeletőbe jut, amelyet átáramlása köz-
