129249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás osztójelek, indexek, rácsok és hasonló jelzések fényképészeti úton való előállítására

Megjelent 1942. évi március hó 2-án^ MAQTAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁS SZABADALMI LEÍRÁS 129249. szám., IX/f. osztály. — Z. 2397. alapszám. Eljárás osztójelek, indexek, rácsok és hasonló jelzések fényképészeti úton való élőállítására. Carl Zeiss cég, Jena. A bejelentés napja: 1941. évi július hó 4. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi július hó 15. Optikai készülékekben használatos finom osztások, indexek, hálók és más hasonló jelzések fényképészeti úton való előállítására eddig rendszerint különösen fmom>-5 szemcsés és vékony rétegű fényérzékeny anyagot használtak, hogy a részleteknek az eredetihez a lehetőség, szerint hű képét állíthassák elő. Ilyen rétegek ismert eljárásokkal állíthatók elő, amilyenek pél-10 dául a nedves kollódiumeljárás, a Taupenokféle kollódium-fehérje-eljárás és a Russel-féle tannin-eljárás. A két utóbbi eljárás száraz: Ezeknek az eljárásoknak nem vitatható előnyeik mellett hátrányaik is 15 vannak. így kellő eredménnyel való foganatosításukhoz sok személyes tapasztalat és gyakorlat szükséges, ezenkívül a kész terméken a; meg nem világított helyeket mindig a kollóidális réteg fedi. Ez a réteg 20 azonban többé-ke vésbbé zavaros és így különféle műszerekben zavaróan hat. így például a zavarosság következtében a meg nem világított helyek fényátbocsátó képessége gyengül és a fényellenbét e helyek és 25 a megvilágított részek között csökken. Ezenkívül a zavarosság következtében a réteg az áthaladó fényt szórja, úgyhogy különösén az ismert sötét mezős megvilágításnál zavaró fátyol keletkezik. A meg 30 nem világított rétegben jelenlevő esetleges réteghibák megszüntetése, vagy legalább is azok láthatatlanná tétele nehéz, sőt sokszor lehetetlen. A találmány eljárás osztójeleknek, in-35 dexeknek, rácsoknak és optikai műszerekben használatos más jelzéseknek fényképészeti úton való előállítására, amelyeknek azok a helyei, melyeket az előállítás alkalmával fény nem ért, rétegmentesek és így a fent felsorolt hátrányok ezeknél nem for- 40 dúlhatnak elő. Ilyen jelzéseket a találmány értelmében úgy állíthatunk elő, hogy valamely kromáttal fényérzékennyé tett oly kolloidot alkalmazunk, amely ezenkívül fémből vagy fémvegyületekből álló mago- 45 kat tartalmaz, majd a réteget a megvilágítás után, melynek folyamán a fényérzékeny réteget a fénybehatások a kívánt vonalak, indexek, stb. alakjában érik, alkalmas oldószerrel előhívjuk, hogy ily mó- 50 don a meg nem világított rétegrészeket eltávolítsuk, végül a nem oldott, tehát a fénybehatásnak kitett rétegrészeket, ezüst- ' sót tartalmazó előhívóval való kezeléssel teljesen megfeketítjük. . 55 A találmány szerinti eljárás foganatosítása végett például az alkalmazandó kromátkolloidot finomszemcsés halogénezüstemulziöval, például a Lippmann-féle emulzióval, kollóidális halogénezüsttel vagy. 60 kollóidális ezüst vagy más alkalmas fémek vagy fémvegyületek magjaival keverjük. A réteget a hordozóra, amely például üvegből készült optikai elem, vagy fémből készült test lehet, nehézség nélkül vihetjük 65 fel, akkorj^ jró a hordozónak görhe fp.hy "lelte van, mely esetben ismert eljárásokkal egyenletes vastagságú réteg aránylag nehezen állítható elő. A rétegnek a hordozóra való felvitele után a réteget az előállí- 70