129242. lajstromszámú szabadalom • Reteszes záróműves villamos kapcsoló
Megjelent 1942. évi március hú 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 129242. szám. Vll/g. osztály. — S. 18595. alapszám. Rekeszes zárómííves villamos kapcsoló. Stotz-Kontakt G. m. b. H., cég Mannheim-Neckarau. A bejelentés napja: 1941. évi április hó 22. — Németországi elsőbbsége: 1910. évi április hó 26. Villamos szereléshez való kapcsolókban alkalmaztak már teljes nyomatékú kapcsolás elérése végett oly reteszes záróműjvet, amelynek két, többnyire egyenes vo-5 nal mentén eltolható retesze van, amely reteszek a kapcsoló végső helyzeteiben egy nyugtatókorong két szomszédos bütyke közé nyomulnak be. Ismeretes ily záróműveknek oly kivitele, amelynél minden kap-10 csoláskor mindkét záróretesz mozog, mégpedig egymással ellentétes irányban, de vannak oly kivételek is, amelynél minden kapcsoláskor csak az egyik vagy a másik záróretesz húzódik vissza záró helyeté-15 bői, aszerint, hogy mely irányban forgatjuk a kapcsolót. Az utóbb említett kivitellel kapcsolatban javasolták már a második, pillanatnyilag nem hatékony záróretesznek arra való felhasználását, hogy az 20 első, pillanatnyilag hatékony reteszt a kapcsolás befejeztével újból visszatolja záró helyzetébe. Különben a záróreteszek viszszatolása céljára nyomó- vagy húzórúgókat alkalmaznak, mégpedig vagy mind-25 e gyik reteszhez egy-egy külön rugót, vagy mindkét reteszhez egy közös rugót. A záróreteszeket többnyire két vezetőkorong vezeti, amelyek közül az egyik esetleg egyúttal nyugtatókorong is lehet. Alkal-30 mázhatunk azonban külön nyugtatókoron,got is, amely ez esetben egy mindkét záróreteszt körülvevő és velük közös síkban elrendezett gyűrű alakját veheti fel, amely a záróreteszekkel együtt két vezietőlemez közé van ágyazva. 35 A záróreteszek vezérlése többnyire a kapcsolótengelyen rögzített excenberrel vagy bütyökkel történik, amely a kapcsolótengely forgatásakor legalább az egyik záróreteszt annyira visszahúzza záró helyze- 40 téből, hogy az elhagyja a nyugtatókorong záróbütykét, minek folytán a kapcsolókerék a közben megfeszített kikapcsolór rúgó hatása alatt hirtelen átmehet a következő kapcsolási helyzetbe. 45 Kapcsolórúgóként ily forgókapcisolókban elsősorban tekercsrugót alkalmaznak és ezt — főként jobbra és balra forgatható kapcsolók esetében — külön rugótokban helyezik el. A kapcsolórúgó szabad végei 50 két bütyköt fognak körül, amely bütykök egyike a kapcsolótengelyre van erősítve, * másika pedig a kapcsolókerékre. Aszerint, hogy a kapcsolót merre forgatjuk, a tekercsrúgó egyik vége elmozdul, a másik 55 pedig rögzítve marad, úgyhogy a rúgó) megfeszül, amíg csak a zárómű a kapcsolókereket szabadon nem bocsátja. Az ismert kiviteleknél a továbbpattantó rúgó tokjával együtt többnyire a vezetőkorongból, eset- 60 leg nyugtatógyűrűből és a reteszekből öszszetett záróberendezés fölött van elhelyezve, ami a kapcsoló magasságának növekedését vonja maga után. Elrendezték már a tekercsrugót és annak tokját a záró'- 65 mű részei alatt is, még pedig a kapcsolókerék egy kivágásában, hogy ilymódon helyet takarítsanak meg, azonban ennek az