129160. lajstromszámú szabadalom • Eljárás konzervkészítmények cukorban és emészthető nitrogénben való dúsítására
Megjelent 1942. évi február hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^Kg» SZABADALMI BÍRÓSÁG , SZABADALMI LEÍRÁS 129160. szám IV/c. osztály. — N. 3554. alapszám. B«HWWMM^iia»itMgiiaa«Ba^ ^ in;giwiTBWimnBaaaaiiiii i nil II • Eljárás konZíervfcésaííinéJiyeli cukorban és emés/Sheío nilrogénben való dúsítására. Neubauer Mihály vegyészmérnök. A bejelentés napja: 1SÍ4Ö. évi július hó 12. Ismeretes, hogy a növények különféle szénhidrátokat és fehérjeanyagokat tartalmaznak. E szénhidrátok és fehérjék egyrésze csak a fogyasztó szer-5 vezetben válik emészthetővé. A konzervgyártás céljaira használt növeld nyersanyagok, pontosabban a főzelék-és gyümölcsfélék, a cellulózét figyelmen kívül hagyva, a mono- és diszaharidoío kon kívül mindenkor egyéb poliszaharidokat is tartalmaznak. A különféle szénhidrátok egymáshoz való viszonya terményenként és a beérés szerint változik. Például az érett paradicsom le-15 vében a cukor és keményítő aránya hozzávetőlegesen 5:1. A paprikánál ez az arány még jobban a keményítő előnyére tolódik el. A zöldborsó korai állapotában úgy szemében, mint héjában 20 érezhetően édes. Idővel az édesség eltűnik, a cukor keményítővé polimerizálódik: a borsó lisztessé válik. A gyümölcsféléknél — ha kis mennyiségben is — szintén kimutatható keményítő, 25 vagy inulin a monoszaharidok mellett. Mindezideig az említett keményítővagy inulin tartalom olyan értelemben volt kihasználható, hogy a fogyasztó szervezete bontotta le. Érthető, hogy 30 valamely konzervkészítmény íze és emészthetősége szempontjából előnyös, ha az már a fogyasztás pillanatában az elérhető legnagyobb mértékben ízes és emészthető állapotban kerül a szer-35 vezetbe, A cukrokkal hasonló eset áll fenn a nitrogéntartalomnál is. A találmánybeli eljárás szerint a konzervkészítmények előállítására használt nyersanyagokat, illetőleg közben- 40 ső (fél-) termékeket cukrosító, vagy fehér jelebontó enzinek, illetőleg mindkettő hatásának teszik ki éspedig előnyösen a nyersanyag olyan állapotában, illetőleg a feldolgozás olyan fokán, 45 amely az enzim működésének kedvez. Cukrosító enzimként diasztázt alkalmazunk, amelyet közvetlenül, vagy célszerűen aprított maláta, illetőleg maláta kivonat (malátatej) alakjában adago- 50 lünk. Ha pl. a diasztázt maláta alakjában adagoljuk, úgy egyidejűleg fehérjelebontó enzimet is viszünk be és így egyidejűleg tesszük lehetővé a konzervkészítmény cukorban és emészthető nitrogén- 55 ben való dúsítását. Természetesen a maláta, illetőleg a malátadiasztáz, vagy a malátában levő proteáz helyett alkalmazhatunk más enzineket is, például az amylomices enzimjeit, vagy pepszint, 60 vagy az élesztő invertázát stb., különkülön vagy egymással kombinálva. A mindenkor alkalmazott enzim működésére (hőfok, »pH«-érték) azáltal vagyunk tekintettel, hogy a felhaszná- 65 landő enzimet a készítmény minősége szerint választjuk meg (nagyon savanyú készítménynél pl. előnyösen használjuk a pepszint), továbbá azáltal, hogy az enzimet, vagy enzimhordozót 70
