129115. lajstromszámú szabadalom • Kettősfémcsíkos villamos kapcsolóberendezés

Megjelent 1942. évi február hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 129115. szám. VII/j. osztály. •— S. 18587. alapszám. Kettősf émcsí kos villám »s kapcsolóberendczés. Stotz-Kontakt G. m. b. H. cég, Mannheim-Neckarau. A bejelentés napja: 1941. évi április hó 12. — Németországi elsőbbsége: 1940, évi április hó 17. Höfüggő kapcsolókat, amelyeknek ki­váltószerve többnyire kettősfémcsík vagy kettősfémlemez, a legkülönbözőbb célokra használnak. Alkalmazzák őket pl. önmű-5 ködő kapcsolóknál túláram vagy rövidzár­lat elleni védekezés céljából, fűtőkészülé­kekkel kapcsolatban hőfoktartó szervként és akusztikai vagy optikai jeláramkörök kiváltószerveként. Sokszor alkalmazzák 10 őket jelfogók vagy távvezérelt kapcsolók kiváltószerveként is. Amennyiben nem valamely tér hőmér­séklete ellenőrzésének esete forog fenn, mikor is az ellenőrzendő hőmérséklet 15 maga hat a kettősfémcsíkra, a kettősfém­csík hevítése árammal történik, még pe­dig vagy közvetlenül, a kettősfémcsíkon átfolyó" árammal, vagy közvetve, az áram­mal melegített fűtőtest útján. A kettősf óm-20 csíknak felmelegedésekor bekövetkező alak­változását kapcsolási folyamat kiváltására használjuk fel. A kettősfémcsík közvetlen fűtésének az az előnye, hogy a höfüggő kapcsoló ez esetben kis tehetetlenségű, vi-25 szont a kettősfémcsíkon átfolyó áram erős túláram vagy rövidzárlat felléptekor ve­szélyt okozhat. A közvetett fűtés hátrá­nya, hogy a hő hozzávezetése a kettősfém­csíkhoz nehézséggel jár, mert a hőátviteL 30 folyamán mind hővezetés, mind hősugár­zás következtében jelentős veszteségek ke­letkezhetnek s ennek folytán a höfüggő kapcsolónak nemcsak tehetetlensége nö­vekszik, hanem ugyanakkor érzékenysége 35 is csökken, úgyhogy a kapcsoló működése nem a kívánt feltételek mellett fog bekö­vetkezni. Megkísérelték már a hősugár­zás okozta veszteségek csökkentését oly­képen, hogy a fűtőtestnek a kettősfémcsík­kal nem közvetlenül érintkező részét hő- 40 szigetelő szervekkel vették körül, azonban ezek a kísérletek nem jártak tartós ered­ménnyel. A höfüggő kapcsoló egyik ismert kivi­telében a kettősfémcsík és a vele befő- 45 lyásolt érintkezőberendezés egy e része­ket teljesen körülzáró üvegcsőbe van be­forrasztva, amelybe a hőátvitel javítása vé­gett fémes borítás van behelyezve. A ket­tősfémcsík emellett jó hővezető összeköt- 50 tetésben van a fémborítással, pl. forrasz­tás révén. Tényleg jó hővezető összekötte­tés azonban ez esetben csak nehezen va­lósítható meg, mert a fémborítás és a kettősfémcsík összieforrasztásakor az utóbbi 55 az elkerülhetetlen erős hevítés folytán megsérülhet és megváltoztathatja jellegze­tességét. Különösen nagy hátrányt jelent ennél az ismert elrendezésnél mindenek­előtt az, hogy nincsen rá mód, hogy a 60 külső hőnek a fémborításra való átvite­lét veszteségmentessé lehessen tenni. Még az 'esetben is, ha az üvegcsövet fűtőtekercs­csel vesszük körül, az ebben létesített hő­nek csak egy részét lehet vezetés vagy su- 65 gárzás útján a fémborításra s erről aztán vezetés útján a kettősfémcsíkra átvinni. Hőszigetelő burkolással a hőveszteséget ez esetben is csak részlegesen és ideiglenesen lehet elkerülni. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom