129075. lajstromszámú szabadalom • Berendezés laza lapú könyvelési iratlapjai számára

Megjelent 1942. évi február hó 3-án. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 129075. szám. IX/a/fa. osztály. — H. 10814. alapszám. Berendezés lazalapű könyvelés itallapjai számára. Haberfeld Erwin Otto igazgató, Berlin-Weissensee. A billentés napja: 1934. évi január hó ;V Minthogy a könyvelésnél az összegnek az összeghasábokba való átvitele különösen gyakori hibaforrás, többször megkísérelték ezeket különös segédberendezések 5 alkalmazásával kiküszöbölni. E célból félívrét-alakú bekötött könyveknél az összeg bevezetésére való mezőket az összeghasáb végén vagy fején is, pl. kivágjuk vagy bemetszésekkel látjuk el és áthajtogatjuk. 10 Ekkor lehetséges e kivágáson át egy hasábnak összegét a következő lapra átírni. Ilyen módon valamely könyv bal oldalai 'és hasonlóan jobb oldatai is magukban összeadhatók, pl. számlakönyveknél, me-15 lyeknél az egyik oldalon a követeirovat és a másik oldalon a tartozikrovat van, vagy pl. az amerikai könyvelésnél, melyinél a könyvelési hasábok mindkét oldalra terjednek. E berendezésnél azonban oldal-. 20 rol-oldalra, vagyis valamely lap mellső oldaláról hátoldalára nem lehet összegezni. E két oldalnak összegezési módja is különböző, mert a bal oldalak számára az alatta fekvő lapról az összeget a felül fekvő lapra 25 át kell venni. Csak a jobb oldali lapoknál lehet ,az összeget felülről lefelé átírni. A könyvelőnek tehát az összegezésre, különös figyelmet kell fordítani. A találmány szerint bekötött könyveknél, 30 a könyvelési célokra ismeretes berendezé' sek a. lazalapű könyvelés iratlapjai szá- . mára is hasznosíthatók a mellső oldal értékösszegének ugyanazon lapnak hátoldalára 35 40 való átvitelére. E célból a lapok az.'.értékhasábok összegsoraiban, szintén kivágásokat, üregeket, vagy pl. kar bonnyom ásókat is kapnak. Utóbbiak mindig a lap hátoldalán vannak a mellső oldal összeghelyei mögött. Ha az iratlapokat a lazalapű könyvelés számára ily módon kialakítjuk, akkor ezekkel lehetséges, az összeg átvitelét T teljesen mellőzni és a lapokat egymásután úgy, mint valamely könyvnél használni és az értékhasábokat egymásután összegezni, eszerint valamely lapnak mellső oldaláról 45 hátoldalára. E célra a lapokat valamely, hosszközépvonal körül áthajtogatjuk. Minthogy a lazalapű könyveléshez való ilyen lapokon a mellső-és a hátoldalon egyazon elönyomaiás van, a hosszközépvonal jel- 50 zése mellőzhető, mert a lapokat csak oldalszéleikkel kell egymásra fektetni és hajtogatni, miáltal a hosszközépvonial magától kiadódik. A rajz a találmány több kiviteli alakját 55 tünteti fel. Az 1. és 2. ábra példaképen naplólap nézetét tünteti fel, éspedig annak mellső-és hátoldalát. A 3. és 4. ábra az összehajtogatott lap 60 keresztmetszete az 1. ábra 3—4 vonala irányában, .az 5. és •(>. ábra más példánál a lap mellső- és hátoldala, a 7. ábra további példa más hasítékkiala- 65 kit ássál, * Ez a nap az 3930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja.