128935. lajstromszámú szabadalom • Csavarrúgó-csukló belső támasztó gömbcsuklóval
Megjelent 1942. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 128935. szám V/e/l. osztály. — D. 4965. alapszám. Csavarrugó-csukló belső támasztó gömbcsuklóval. Döme Róbert mérnök és Jaross Pál mérnök, mindketten Budapesten. A bejelentés napja: 1937. évi október hő 2. Ismeretesek csuklók, melyek élére állított szalagból tekercselt csavarrugóból állnak, amelynek végei az egymással kapcsolandó tengelyek végeihez vannak kapcsol-5 va. Automobilok kardantengelyébe iktatott ily szerkezetű csukló rugójának belső terében a tengely centrikus futásának biztosítása végett, a'tengelyek végeit gömbcsuklóval támasztatlak alá. Minthogy a molo-10 ros jármű hajtótengelyében levő csavarrugó-csuklónak változó forgatónyomaiékot kell átvinnie, nem szabad meggátolni a rúgótengely hosszváltozásait, melyek a csavarrugónak hossztengelye körüli elcsa-15 varodását kísérik, mert csupán ezzel érhetjük el a forgatónyomaték megváltozásakor megkívánt rugalmasságot, mely a hajtóművet a lökésektől kíméli. Ezért az 1.331,748. számú amerikai szabadalmi le-20 írás szerint az egyik tengely végének gömbcsapja a másik tengely végcsapjának hengeres furatába foroghat és hosszirányban is eltolódhatik. Minthogy az ily gömbcsap az ezt felvevő hengeres ágyazóíelü-25 let falával csupán vonalasán érintkezik, mihamar kopás áll be, amely a gömbcsapnak az ágyazófuraiban sugárirányú kolyogást enged meg. Ezen kotyogás folytán excentrikussá váló rúgó mozgásából szár-30 mázó centrifugális erők a csapnyomást és így a csap kopását növelik. Ezzel azonban a centrifugális erők ismét növekednének, úgyhogy aránylag rövid üzem után a csavarrúgó belsejében levő támasztó-35 csapágy hatástalanná Válifc Ezt a hátrányt a találmány szerint azzal szüntetjük meg, hogy a támasztócsuklóban a gömbcsapnak egyrészt és a hosszirányban eltolható csúszócsapnak másrészt, külön és egymástól független ágyazófelületei 40 vannak. A mellékelt rajz a találmány szerinti csavarrugó-csukló példaképem megoldási alakját mulatja x-szög alatt egymáshoz hajló tengelyekkel. A csukló az —-a— csavarrugóból áll, amelynek —b,, b2 — végkamrái az egymással kapcsolandó —e,, c s— tengelyek—kj—, illetve —k2 végkarimáival köthetők öszsze. Az egyik —e2 — tengely hengeres—g— Végcsapja hosszirányban ellolhalóan nyúlik a gömbcsuklóként szereplő —f—- lengő csapágy hengeres csapfuralába. A lengő csapágy csúszó vagy gördülő (golyó, görgő) csapágy lehet és a másik —eL — tengely végén levő —h— hüvelyben fekszik. Ezen utóbbi, célszerűen —hy — karimája révén van az —ex — tengely, illetve —a— rúgó —kt — és —b r - végkamrái közé befogva. 60 Azzal, hogy külön ágyazófelületei, nevezetesen —f— gotyós vagy görgős csapágy-ágyazófelületei vannak a gömbcsuklónak és külön csapágy-felületek szolgálnak a gördülő csapágy belső futógyűrűje és a 65 —g— csap közölt hosszirányú eltolódásra, mindkét ágyazás számára elegendő nagy ágyazőfelületekről gondoskodhatunk, úgyhogy tarlós üzemben sem kell tartanunk számottevő kopástól. ^ 7a 45 50 55
