128786. lajstromszámú szabadalom • Modulált primer elektronnyalábot létesítő elektronkisülési cső

Megjelent 1941. évi december hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128786. szám. VH/d. osztály. — S. 17910. alapszám. Modulált primer elektronnyalábot létesítő «lektronkisülési cső. Standard Villamossági Részvénytársaság cég, Budapest, mint a Le Materiel Téléphonicgue, Société Anonyme párisi cég jogutódja. A bejelentés napja: 1939. évi június hó 28. — Franciaországi elsőbbsége: 1938. évi június hó 29. A találmány modulált primer elektronnyalábot létesítő elektronkisülési eső, amelynél az elektronkilövelő szerkezetnek katódja, vezérlőelektródája és több gyorsító-5 elektródája van. ismeretes, hogy ilyen készülékekkel nagyfokú erősítés azáltal létesíthető, hogy szekundérsugárzású elektródasorozatot alkalmazunk, melyekbe az elektronáramlás egy-10 másután ütközik, mikoris a sorozat egyik elektródájának kellően meggyorsított szekundér sugárzású elektronjai a következő elektróda primer sugárzású elektronjaiként hasznosíthatók. 15 A találmány különösen olyan készülékekre vonatkozik, melyeknél a kezdeti áramot hőelektronforrás vagyis katóda szolgáltatja, melynek elektronkibocsátását segédelektródára vagy vezérlőelektródára vezetett erö-20 síteni kívánt, váltakozó feszültség vezérli. Ebben az esetben a katódából kibocsátott és a segédelektródával vezérelt elektronáram az első szekundérsugárzású elektróda primer árama. Erre az első elektródára kell 25 az elektroiiáramot irányítani és összpontosítani. Ilyen készülékek megvalósításánál nagy gyakorlati nehézségek merülnek fel annak folytán, hogy ugyanabban a zárt légmeu-30 tes térben egyrészről hőionos, vagyis hevítésnél emittáló elektródát, másrészről pedig erős szekundérsugárzás céljából érzékenynyé tett elektródákat kell egymás mellett elhelyezni. 35 A kisülési csővel elkészítése folyamán szokás szerint egyrészről a hőionos kibocsátóképesség kifejlesztésére, másrészről pedig a szekundérsugárzású elektródák számára külön-külön megfelelő kezelésnek vetik alá. 40 E kezelési műveletek azonban nem eléggé hozhatók összhangba egymással és a tapasztalat azt mutatja, hogy pl. a szekundérsugárzású katódák kellő aktiválása nagy nehézséget okoz, mert azzal a kockázattal 45 jár, hogy a í'őkatódát kár éri. Másrészről a hőionos sugárzású katóda képzésének utolsó munkafolyamata, melyet a szekundér sugárzású rétegek aktiválása után kell elvégezni, az utóbbiak részleges silányítását 50 okozza. Ezenfelül az említett elrendezésű készülék működése folyamán is a hőkatódának a szekundéi-sugárzásra alkalmassá tett rétegekkel való közvetlen szomszédsága miatt 55 számos zavar mutatkozik. Az ilyen több egymásutáni emisszió révén erősítő készülék működését javítja a lehető legkisebb hőfok mellett működő hőkatóda használata. Evégből összetett rété- 60 gű katódák használatosak, melyek pl. alkáliföld, vagy egyéb oxidokat tartalmaznak. Működés alatt ezeknek az összetett rétegeknek egyes alkotóanyagai, nevezetesen az alkáli fémek vagy alkáliföldfémek el- 65 gőzölögnek és a szekundérsugárzású felületeken lecsapódnak, E felületek teljesítménye ilyen viszonyok mellett nagyon gyorsan csőíkken és a készülék rövid időn belül működésképtelenné válik. 70