128759. lajstromszámú szabadalom • Gép fogazásoknak legördítő eljárás szerint két sík köszörülő-tárcsával való köszörülésére

Megjelent 1941. évi december hő 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 128759. szám XVII/f., (XVI/d, V/e/.) osztály — L. 8020 Gép fogadásoknak legördítő eljárás szerint két sík köszörülőtárcsával való köszörülésére. Linse Fritz mérnök, Siegmar-Schönau és Bellmann Albert mérnök, Glachau. A bejelentés napja: 1937. évi júniusiba 7.* — Németországi elsőbbsége: 1936. évi szeptember hó25. A találmány fogazásoknak a legördítő el­járás szerint két sík köszörűtárcsával esz­közölt köszörüléséhez való gépekre vonat­kozik, mely tárcsák a fogoldalak szöge alatt 5 hajlanak egymáshoz. Az ehhez a fajtához tartozó ismert gé­peknél a két köszörülőtárcsa úgy volt el­rendezve, hogy azok tengelyei ugyanabban, a munkadarab tengelyére merőlegesen álló 10 síkban voltak elrendezve. A tárcsák tehát hátsó oldalaikkal feküdtek egymással szem­ben és a fogoldalak szögét zárták be. Más berendezés nem volt lehetséges, mert a köszörülőtárcsák tengelyei közös síkban fe-15 küdtek. Ha előnyös is volt, hogy a két tár­csa együtt dolgozik, úgy mégis. az ismert tárcsaelrendezésnek egész sor lényeges hát­ránya volt. Mindenekelőtt a tárcsák hely­szűke miatt csak gyengére voltak kiképez-20 hetők, ugyanúgy azok ágyazása, azok orsói és azoknak az orsókon való megerősítése. Ezért gyenge előtolás mellett csak aránylag gyenge forgácsokat lehetett leköszörülni. Az ágyazást és az orsókat azért kellett gyengé-25 re kiképezni, mert azokat csak a sík köszö­rülőfelülel oldalán lehetett elrendezni, ami­nek ismét az volt a következménye, hogy azok a munkadarab legördülésének terüle­tébe nyúltak. Ha a munkadarab nagyságát 30 nem akarták nagyon korlátozni, úgy ez csak az ágyazás és az orsó vastagságának kárára történhetett. A köszörülőtárcsák kiizzítása csak a numkaszünetekben volt lehetséges és azt a 35 40 megmunkálási idő felesleges megnyújtásá­nak elkerülése végett lehetőség szerint ke­rülni kellett. Ezért a sík gyűrűalakú köszö­rülőfelületek szélességét csak kicsinyre (2 mm-re) választották, mert ismeretes, hogy az ilyen keskeny köszörülőszegélyek önma­gukat igazítják ki. A köszörülőszegélynek ez a csekély szélessége viszont kis előtolást szab meg, tehát a gép teljesítményét csök­kenti. Mivel a tárcsák ugyanabban, a tengelyre 45 merőleges síkban feküdtek, azokat csak úgy lehetett dönteni, hogy a legjobb eset­ben két tárcsa volt ugyanabban a fogköz­ben elhelyezhető, tehát két fognak csak az egy fogközt határoló oldalait lehetett egy időben köszörülni. Ezzel a gördülés lökete megnőtt, mert ugyanazon fog két oldalának egyidejű köszörülésénél a legördülés útja rövidebb volna. Ezenkívül az ugyanabban a fogközben való köszörülés csak durva osztásoknál volt lehetséges. Minél kisebb lett az osztás, annál több fogköznek és fognak kellett az egyidejűleg megmunkált fogolda­lak között feküdnie. így például 2—2, 35 modulusnál a megmunkált fogoldalak kö­zött három í'ogköznek és két fognak, 3,5— 7,5 modulálásnál egy fognak és két köznek kellett két megmunkált fogoldal között fe­küdnie. Csak a 8 modulustól kezdve lehe­tett mindkét tárcsát ugyanabban a fogköz- 65 ben elhelyezni. így a gördülés lökete 2 mo­dulusnál 7 osztásig nőtt. A tárcsa gyenge volta, ágyazásának, or-50 55 60 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. ÍZ. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom