128720. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemezelőképes cellulózatermék előállítására

Megjeleni 1JM1- évi december hó 15-én. MAGIAK KIRÁLYI ^SBSí SZABADALMI BIEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128720. szám. IV/h/1« osztály. — M. 11855. .alapszám. Eljárás nemezeíőképes celiiiíózaíermék előállítására. Michalik Károly papírgyári üzemvezető, cellulóza és papírtechnikus, Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi szeptember hó 30. A találmány tárgya olyan eljárás, mely lehetővé teszi, hogy növények, nevezete­sen : búza-, árpa-, rozs-, zab-, kukorica-, cirok-, rizs-, len-, kender-, nád-, sás-; nap-5 r.a forgó virág- és általában szálas növények szalmájának keverékéből nemezeioképes, tehát papírgyártásra közvetlenül alkalmas cellulózát termeljünk ki. A találmány szerint a fenti anyagokat a, 10 tárolt helyiségből száraz állapotban véve 10 —15 mm bosszúságra szecskázzuk vagy Szártépjük. Az .aprított növényszalma nyersanyag a forgófőzöbe kerül, az ott adagolt anyagól vízzel-, mésztej jel-, vagy 15 marónátronnai ismert módon telítjük. Hogy milyen feltáró folyadékot használ­junk, az lattól függ, hogy milyen cellulóza fajtát akarunk a fenti szalmafélékből ki­készíteni. 20 Ha vízzel vagy mésztejjel főzzük, az ú. n. szalmaanyagot (Strohstoff) és nem fe­héríthető cellulózát, marónátronnai föl­tárva fehéríthető cellulózát, mint papírgyár­tási félnyersanyagot kapunk. A főzés a 25 forgófőzőben 4—6 aim. gőznyomással, 3—5 órán át történik. A föltárt anyagot gör­gölyözése, — mosása, fehérítése és savval kezelése :után másodszori mosásnak vet­jük alá és csak azután foszlatjuk. Hogy 30 a foszlatás milyen mérvű legyen, attól függ, hogy a terméket hogyan kívánjuk to­vább értékesíteni. Ha az üzem csak cellu­lóza gyártásra rendezkedik be, vagyis cel­lulózát eladásra állít eő, akkor afoszatás más és más az őrlés, ha az üzem papír- 35 gyártással is foglalkozik. Tekintettel arra a körülményre, hogy fenti szaim.afélék más roslképződésííek, mint a puhafa félék, az vi. n. nemezei ő> képesség váltakozó és így az azokból ké- 40 szült papiros szilárdsága is váltakozó. A szalmaanyagok keveréséből eredő, hozam (Ausbeute) 33 -48%~ot Lesz ki. A papír­gyártásnál az enyvezés sokkal gyengébb lehet. 45 A találmányt különösen .az a felismerés jellemzi, hogy fenti szalmafélék csak bi­zonyos meghatározótt keverékben adnak jói szilárdságú és olcsó' cellulózát. Hogy a keverék %-os aránya milyen, az egyrészt 50 a fel használt .anyagok természete, másrészt a végtermék iránt állított követelmények döntik el. Előnyös, ha kiindulási anyagul az alábbi: keverékek valamelyikét használjuk: a) 55 80% kukoricaszalma — 20°/o cirokszalma, b) 50% napraforgószalma — 30°/o kuko­ricaszalma — 20% cirokszalma, c) 60% rozsszalma — 20% lenszalma — 20°/o ken­derszalma, d) 60% nádszalma — 40% sás- 66 szalma, e) 80% lenszalma — 20% rizs­szalma. Az eljárást azzal is gazdaságossá tesszük, hogy a használt bigot többször vissza ve­vezetjük és így ismételten használjuk föl. 65 További előny, hogy a főzet leve mely­nek anyaga vízzel van főzve — melasz­szerű, úgyhogy az abrak megjavítására al­kalmas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom