128652. lajstromszámú szabadalom • Összerakható részekből álló vizijármű, különösen kajak

Megjelent 1941. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRQSAG SZABADALMI LEIRAS 128652. szám. XV/a. (XX/g.) osztály. — R. 796«. alapszám. összerakható részekből álló ; vízi jármű, különösen kajak. Rubik Ernő szig. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi április hó 3. A találmány összerakható részekből álló vízijármű, különösen sportvcsónak vagy kajlák, melynél az összes, külön-külön zárt egységet adó és önálló vízkiszorításra al-5 kalmas részek vagy egységek, különleges kiképzésüknél fogva, meghatározott sorrendben, felülről egymásba helyezhetők. A találmány e jellegzetességének folyomámánya, hogy a sportcsónak vagy kajak, 10 egységeinek egymásba rakott állapotában, térbelileg olyan méretű, mint annak legnagyobb méretű egysége, mikor is az egész vízijármű, megfelelő hordkészülék, pl. vállszíjak vagy hevederek útján, a hátra felis csatolható és aránylag csekély összsúlyánál fogva, hátizsák módjára kényelmesen hordozható. A mellékelt rajz a találmány két példaképem kiviteli alakját, kajakra vonatkoz-20 tátva, vázlatosan tünteti fel, nevezetesen az 1. ábra három részből álló, együléses kajak oldalnézete. A 2 .ábra négy részből álló, kétüléses kajak távlali képe. A 25 'ó

—5. ábrák részletrajzok nagyobb léptékben és pedig ia 3. ábra a kajak egyik közbenső egységének távlati képe; a 4. ábra a kajakrészek összesítéséhez való 30 szerkezet oldal- és elülnézete, míg az 5. ábra a hullámdeszkának a válaszfalakhoz csatlakozását, távlati képben tünteti fel. Az ÍJ ábrán bemutatott foganatosítási 35 példa szerint a kajak három (a, b, c) részből áll, melyek mindegyike külön-külön zárt egységet alkot és önálló vízkiszorítással bír, ami biztosítja, hogy az összerakott kajakba az összeerősítések között nem hatolhat víz. E körülmény üzem közben is nagy 40 biztonságot nyújt az elmerülés ellen, mert sérülés esetén csak a megsérült egység válik használhatatlanná. A kajakrészek viszonylagos mereteit úgy választjuk meg, hogy a középső (a) rész a leghosszabb és 45 legszélesebb, míg az utána következő (b, c) részek mindig csak annyival rövidebbek és keskenyebbek az előzőnél, hogy a felülről való egymásharakhatóság fennálljon. Ugyanennek a követelménynek tesz- 50 nek eleget a 2. ábrán feltüntetett, négy egységből álló kajak (d, e, f, g) részei, melyek közül a (d) rész ia leghosszabb és legszélesebb. A kajakrészek vagy egységek alsó részének anyaga, célszerűen, többrétegű, 55 vízálló falemez vagy más megfelelő, kis fajsúlyú műanyag, míg az egysegek felső része vászonborítású. Ha ilyen anyagválasztás mellett a leghosszabb (a, illetve d) egység hosszát mintegy 80—180 cm-re 60 választjuk és az egységeket felülről egymásba rakjuk, úgy olyan tömör elrendezést érünk el, hogy az egész kajak a leghosszabb (a, illetve d) részek (h) pontjain beerősített hevederekkel lecsatolva, az 65 utoljára berakott (c, illetve g) részen megerősített, magábanvéve ismert (i) hordkészülékkel hátizsák módjára hordozható. A szükséges szilárdság és könnyű hordozhatóság szem előtt tartása mellett, cél- 70