128617. lajstromszámú szabadalom • Lövedék, töltény és löveg légi járművek támadására

Megjdent "1941. évi december hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128617. szám. XlX/b. (XIX/c.) osztály. — K. 15466. alapszám. Lövedék, töltény és löveg légi járműve támadására. Kovács Gyula műasztalos, Rimaszombat-Tamásíalva. A bejelentés napja: 1941. évi április hó 19. Noha az újabbkori harcászatban a légi járművek, különösen repülőgépek, főleg mint harcászati támadó eszközök, rendkívüli jelentőségre tettek szert, meg kell ál-5 lapítani, hogy a légi támadások elhárítására eddigelé alkalmazott berendezések és módszerek elégteleneknek bizonyultak. A találmány, mely ia támadó légi jármű-Vek megsemmisítésére vagy harcképtelen-10 né tételére alkalmas és az eddigiekkel szemben nagy lőszermegtakarítást is lehetővé tesz, a következő felismeréseken .alapszik: Mint ismeretes, a repülőgépek fejlődése 15 sokat köszönhet a természeti jelenségek és ezek sorában a madárrepülés megfigyelésének. A találmány kellő megértésére hasonlatul elsőisorban a gyorsan repülő madarakra való vadászatot, pl. fogolyva-20 dászatot említhetjük, melynél közönséges golyós puskával való lövöldözés sok esetben úgyszólván sikertelen volna vagyis igen nagymennyiségű lőszert kellene elpazarolni, míg sikerülne iá sebesen repülő 25 madarakat eltalálni. Ellenben sörétes puskával majdnem minden lövés talál. A találmány továbbá figyelembe veszi (de, az alábbi feltételekkel, fordított értelemben) azt la javaslatot, mely szerint a támadó 30 repülőgépek ellen ú. n. sodronyzárat létesítettek, aholis a kifeszített sodronyrészek a nekirepülőgépek súlyos megrongálására és adott esetben a repülőgép lezuhanásának előidézésére lettek volna hivatva. 35 Ezzel a javaslattal szemben, mely szintén nem bizonyult kielégítőnek, illetve a gyakorlatban kellőén alkalmazhatónak, a találmány az említett sörétes, csoportos lövésből kiinduló., felismerésen kívül azon a további felismerésen alapszik, hogy a 40 sodronyzárakkal ellentétben gyakorlatilag sokkal inkább megvalósítható és sokkal hatásosabb, ha a fordított utat követjük vagyis a repülőgép felé sodronyrészeket lövelünk. E kettős felismerés alapján a 45 találmány szerinti lövedék a végein súlyokat vagy golyókat hordó, pl. néhány méter hosszú isodromyrészt vagy -részeket vagy általában hajlékony vonóelemet, vagyis akár sima huzalt, akár drótkötél- 50 darabot vagy láncdarabot foglal magában. Ily lövedékek sorozatát töltényhüvelybe helyezzük, melyet egyébként a szokásos módon (lőportöltettel, gyutaccsal stb.)szerelünk fel és ilyen töltényeket, egymás után, 55 sorozatos lövésekhez, tetszőleges, sima furatú és a töltény hüvelynek megfelelő üregű lövegcsőbe helyezünk. Az egyébként tetszőleges ismert fajtájú löveget vagy ágyút akár szárazföldön vagy vizijárművön, akár 60 légijárművön alkalmazhatjuk; az utóbbi alkalmazása hatásosabbnak mutatkozik. A hajlékony vonóelemmel, pl. acélsodronnyal egymáshoz kötött súlyok, pl. egyegy pár vasgolyó, kilövés után, repülé- 65 sük közben egymástól eltávolodnak, amennyire azt a sodrony engedi és aránylag nagy légi teret pásztázva nagy találati biztonsággal hatnak. A sűrűn össze-vissza és nagy erővel repülő acélsodronyok a tá- 70