128589. lajstromszámú szabadalom • Szárító

Megjelent 1941. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128589. szám. X/a. (X/c.) osztály — R. 7824. alapszám. Szárító. Reisner Emil oki. gépészmérnök, Gyula. A bejelentés napja: 1939. évi október hó 26. A találmány tárgya olyan berendezés;, amellyel szilárd halmazálapotú mezőgazdasági termékek gyorsan, kíméletesen megszáríthatok. 5 A helyes szárítás feltétele, hogy a folyamat alatt színben, ízben, illóolaj tarn ialomban minél kevesebb változás követ-' kezzék be. Az eddig szokásos szárítóberendezések 10 mieleg levegővel dolgoznak, amely vagy égéstermékkel kevert (közvetlen tüzelés), vagy attól mentes. A szárítandó anyagot rétegezik és a szárítóközeg rendszerint a rétegek felett és alatt halad el, magábar-15 veszi a vízpárát, mindaddig, míg a kellői száraz állapot bekövetkezik. E találmány tárgyát képező berendezés szintén meleg levegővel dolgozik. A szárítandó lanyagot a lehető legnagyobb felü-20 let el érése céljából fel kell aprítani, ha az anyag természete megengedi ós a szári tőr kereteken vékonyabb rétegben szétterít teni. A szárítóleA'egő azonban nem az egyes rétegek közt halad, hanem a réte-25 geken keresztül merőlegesen, olyan sebességgel, .amilyet a szárítandó' anyag még megenged, hogy minél hamarabb érjük el a száraz állapotot és ezzel az elváltozásokat csökkentsük. Ez a szárítási idő 30 az előbb leírt rendszerekének csak törtrésze. Olyan nyersanyagnál, amely nyitott, azaz nincsen olyan külső rétege, amely a víz, vagy pára kilépéséi akadályozza és 35 az a'ííiyag belsejében levő' víz könnyen' húzódik ki a felületre, a szárítást aránylag magas hőfokú levegővel kezdhetjük. A nyerstermék minden darabkáját erélyesen körülöblítő levegő a vízpárát matgával ragadja, a párolgást tehát nem aka- 40 dályozza. Ezért a szárítandó anyag hőr foka sokkal alacsonyabb marad a levegő hőfokánál. Amint azonban a felületeken levő víz elpárolgott, a további szárítás lassul, mert 45 mindig mélyebbről kell a vizet eltávolítani. A levegő hőfokát gyors lépésben csökkenteni kell. A találmány tárgyát képező gép olyan, hogy a forró levegő csakis az egészen 50 nyers anyagot éri és a fokozatosan szikkadtabb anyag csakis a párolgás folytán jobban és jobban lehűlt levegőbe kerül, amelynek esetleg még káros hőfokától a folyton kisebb mennyiségben felszínre jutó 55 víz párolgása is meg tudja védeni a Jiyersanyagot. Az 1. és 2. ábrán látható példáképeni elrendezés a következő: Alul történik az N csövön át az ismert módon melegített 60 levegő bevezetése, amely az I alapszekrénybe kerül, ahol egyenletesen szétoszlik, Ezen a szekrényen fekszik a II szekrény, amely meg van töltve drótszövettel bevont A keretekkel. A II szekrényhez alul 65 csatlakozik a III berakószekrény, amely a II szekrénytől a B tolóajtóval, a külső levegőtől a C ajtóval van elválasztva. A III szekrény aljában van a D tengely és az E adogatókar. 70