128560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vízgáz folytonos üzemben való előállítására

Megjelent 1941. évi december hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128560. szám. Il/e. osztály. — Sch. 5922. alapszám. Eljárás és berendezés vízgáz folytonos üzemben való előállítására. Dr. Schneider Simon tanár, München. A bejelentés napja: 1940. évi március hó 30. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi ápriiis hó 1. A találmány eljárás és berendezés, vízgáz folytonos üzemben való előállítására félkokszból (Halbkoks, Schwelkoks), mimellett a szükséges képződési 5 liőt fémből való, térelzáró fűtőfelületek segítségével, kívülről juttatjuk a reakcióterekbe. Vízgáz előállításának gazdaságossá -ga, kívülről való hevítés esetén, lenyelő gileg a melegnek a fűtőfalakon való láthaladásától függ. Tűzálló anyagú, pl. isamoti-íűtöfelületek nem váltak be, mert a rossz hővezetés és a fűtőkamrák kialakításának nehézségei miatt 15 még szerény teljesítmények is csak nagy kiterjedésű és költséges berendezésekkel voltak elérhetők. Azt, hogy a meleget a fűtőkamrából a reakciótérbe kerámiai anyagok helyett fém köz-20 vetítse, mindenekelőtt az a nehézség gátolta, hogy a fémfülőfelületek már rövid idő alatt is elégtek. Javasolták ezért hőálló acélok alkalmazását, amivel a hőátadást lényegesen fokozták, 25 a fűlőkamrák kialakítását megkönnyítették és a térszükségletet is csökkentették. A hőálló acél hátránya a vassal szemben azonban annak nehezebb megmunkálhatósága és főként nagyobb 30 ára, mely különösen kisebb méretű berendezések költségeinél érvényesül, továbbá az a jelenség, hogy huzamos használatnál a nagyfokú igénybevételt a hőálló acél sem bírja el. 35 A találmány értelmében vékonyfalú fémf ülőfelületek használatát az teszi lehetővé, hogy az oxidáló övezetben levő fűtőfelületeket, üzem közben, semleges vagy redukáló gázréteg védi az elégéstől. Ezt a célt többféle módon érhetjük 40 el. A vízgázfejlesztőt, pl. gázgenerátor alakjában képezhetjük ki és a fémfűtőfelületeket a tüzelőanyagoszlop redukáló hatású, gyenge izzásban levő övezetében rendezzük el. Ez az öve- 45 zet, melynek hőfejlesztése reakcióképes félkoksz használatánál vízgáz képzésére elegendő, már csak éghető, redukáló szénmonoxidot és semleges nitrogént tartalmaz, úgyhogy a fűtőfelületek nem 50 oxidálódhatnak. Ezen eljárás hátránya azonban az, hogy a hőutánpótlás céljára az egész tüzelőanyagoszlop nem használható ki. E hátránj^t úgy küszöbölhetjük ki, hogy a fűtőfelületek és 55 a képződési hőt előállító tüzelőanyag közé a veszélyeztetett övezetben, célszerűen elkülönített levegőhozzávezetéssel ellátóit félkokszréteget iktatunk. Minthogy a félkoksz erősen aktív, az 60 áthaladó oxigén már vékony kokszréteg esetégen' is maradék nélkül lalakul át széndioxiddá, sőt szénmonoxiddá, úgyhogy ismét a szomszédos fűtőfelületeket védő gázburko- 65 lat keletkezik. A védelem e módja természetesen csak olyan esetekben alkalmazható, ahol a közbenső félkoksíréteg beiktatása szerkezeti nehézségekbe ' nem ütközik. Általában véve a fűtő- 70