128466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerszámok éltartósságának fokozására
ieöieleiit 1941. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁIYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128466. szám. XVI/d. osztály. — A. 4465. alapszám. $^&I Eljárás szerszámok éltartésságának fokozására. w jar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, Budapest ijWásthy Gyula oki. gépészmérnök, Diósgyőr-Vasgyár. A bejelentés napja: 1940. évi október hó 28. dáAány eljárás szerszámok éltartósikwfokozására. A talá ságánali A talB%ány értelmében a megeresztásálló acfcfcól, különösen pedig wolframos 5 gyorsáéiból a szokásos módon készremunkált metsző élű szerszámot edzzünk, majd megeresztjük és nitráljuk. Megeresztésállóságon e leírásban az acéloknak azt a tulajdonságát értjük, amelyet Oberhoffer 10 »Das technische Eisen« című könyvének Berlinben Springernél 1936-ban megjelent III. kiadásában a 273. oldalon alulról J 7. és következő sorokban ismertet. Szokásos módon készremunkált szerszámnak pedig 15 oly szerszámot nevezünk, amelyet a'használatra kész állapottól csak a végső hőkezelés (edzés és megeresztés) választ el. Célszerű, ha az edzést lehetőleg magas hőfokon foganatosítjuk. Ismeretes ugyanis, 20 hogy a megeresztés feiső hőfokhatára annál magasabban van, minél nagyobb hőmérsékletről történik az edzés. Előnyös, ha a megeresztés 500—600 C°-os hőmérsékleten rövidebb ideig, körülbelül 20—40 per-25 cig tart, míg nitralás végett a szerszámot hosszabb ideig, még pedig célszerűen 11 i 2 —2 órahosszat magasabb hőfokon, tehát 200 C° feletti, általában 500—600 C°-os hőmérsékleten ammoniaáramban tartjuk. Am-30 monia helyett azonban bármely oly közeg is használható, amely a nitralás említeti hőfokhatárai közé eső hőmérsékleteken nitrogént ad le. Minthogy a nitralás és a megeresztés legkedvezőbb hőfokhatárai 35 egybeesnek, m'ilvánvaló, hogy a nitralás a szerszám további ínegeresztésével is jár, úgyhogy a nitralás fázisát, szemben a nitralás nélküli előzetes megeresztéssel, a következőkben nitráló megeresztésnek nevezzük. Éppen a hőfokhatárok azonossága kö- 40 vetkeztében az előzetes megeresztés és a nitráló megeresztés közbenső lehűlés nélkül folytonos munkamenetben is foganatosítható; a megeresztés és a nitralás azonban egyidejűleg is foganatosítható; amikor 45 az előzetes megeresztésre nincs szükség. A két megeresztés különválasztásakor viszont a szerszám a nitráló megeresztés előtt utánköszörülhető és így az edzés okozta esetleges vetemedések kiküszöbö- 50 lésével gyakorlatilag tökéletesen szabatos szerszámokhoz jutunk. A nitrálással járó duzzadás ugyanis gyakorlatilag még sokszorosan hosszabb ideig, 20—60 óráig tartó hevítések esetén is jelentéktelen. 55 Az ilymódon készített szerszámok a gyorsacélból általában szokásos módon, tehát nitralás nélkül gyártott szerszámok teljesítőképességét jelentékenyen felülmúlják. A nitridképződés szempontjából előnyös, 60 ha az acél egyenként vagy egyidejűleg többek közt alumíniumot, krómot, molibdént, titánt és vanádiumot tartalmaz. A gyorsacélok tehát nitrálásra már eleve alkalmasak, minthogy a króm, a molibdén, a ti- 55 tán ós a vanadium a gyorsacélok szokásos ötvözőelemei. A szerszám anyagába a találmány értelmében előnyösen alumíniumot viszünk, mert a legkeményebb nitridet a nitrogén 70
