128422. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés testkeresztmetszeteknek röntgensugarakkal való leképezésére

Megjelent 1941. évi december hő 1-én. MAGIAK KIRÁLYI (Éofift SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128422. szám. Vll/e. osztály. — P. 9671. alapszám. Eljárás és berendezés teslkeresztmetszeteknék röntgensugarakkal való leképezésére. N.' V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven (Németalföld). A bejelentés napja: 1939. évi június hő 27. — Németországi elsőbbsége: 1938. évi június hó 27. A röntgenátvilágítás, illetve -fényképe­zés tudvalevőleg azon alapul, hogy az át­világított testek belsejében egyes részek röntgensugarakat többé vagy kevésbbé nye-5 lik el. Ennek következtében a test belse­jében levő, elnyelőképes rész árnyékké­pét kapjuk. Azonban az is lehetséges, hogy kis részletek az előtte vagy mögötte levő rész árnyékába elegyednek, azaz láthatat-10 lanokká válnak. A röntgenkép nem más, mint egymásrarétegezett árnyékképek so­kasága, melyeken gyakran még a szakem­ber is csak igen nehezen tájékozódhat., Ezért régóta igyekszünk szabatosabb rőnt-15 genképeket előállítani olymódon, hogy a megvizsgálandó' test kívánt keresztmetsze­tét kapjuk anélkül, hogy az előtte vagy mögötte levő részek árnyéka a tisztaságot befolyásolná. 20 Eddig különféle eljárásokat javasoltak; mindeniknél vannak azonban hibák. Ez eljárások egyike szerint röntgencsö­vet és fényérzékeny lemezt a kívánt met­szet síkjában levő tengelyvonal körül moz-25 gátjuk akként, hogy a cső gyújtópontja, a forgástengely és a fényérzékeny ernyő meghatározott pontja mindenkor egy egyenesen vannak. Ezzel elérhetnők, hogy |- a tengelyvonalhoz közelebbi részek éleseb-30 bek, a távolabbiak pedig elmosódottak. Ez ismert eljárással felvéteket csupán hosszmetszeti síkokban csinálhatunk. Ha hosszúkás tárgyakkal van dolgunk, ke­resztben fekvő testrétegekrői felvételieket 35 ezen a módon nem készíthetünk. Ezen­felül a leképezendő metszősík előtti és mögötti részek elmosódott árnyéka a ké­pet zavarja. A találmány célja e hátrány kiküszöbö­lése. A találmány azon a felismerésen ala- 40 pül, hogy a testből kilépő sugarak összes­sége, amelyek a keresztmetszet síkjában, levő gyújtópontból származnak és a tes­tet végtelen sok oldalról világítják meg, a keresztmetszetet determinálják. 45 A találmány testmetszeti képek felvéte­lére való röntgentelep. E képek azonban közvetlen észlelésre nem alkalmasak. Ezért a találmányhoz tartozik a felvételek visz­szaadására való optikai telep is. 50 A találmány szerinti röntgentelep kes­keny röntgensugárnyaláb létesítésére való berendezést tartalmaz. Ezt a sugárnyalá­bot a felveendő tárgyra akként irányítjuk, hogy ennek síkja a leképezendő metsző- 55 síkkal egybeesik. E sugárszalag segélyével különféle irányokban, azonban a metsző­sík határozott pontjától azonos gyújtópont­távolságra, mely pontot a továbbiakban »fiorgáspont«-nak fogunk nevezni, vonal- 60 alakú részképeket veszünk fel. E részképeket a metszősíkra kereszt­irányban egymásmeilett fekvőén képhor­dozószervre rögzítjük. A képhordozószerv tehát több párhuzamos vonalat tartalmaz. 65 A felvétel közbeni mozgás folytonos is le­het, úgy hogy a képhordozószerven egyes : vonalakat meg nem különböztethetünk, ha­nem a részképek folytonosan egymásba

Next

/
Oldalképek
Tartalom