128306. lajstromszámú szabadalom • Oxidkatóda és eljárás előállítására

Megjelent 1941. évi november hó 15-én. MAGTAB KIKALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128306. szám. VH/d. osztály. — I. 4234. alapszám. Oxidkatóda és eljárás előállítására. Egyestilt Izzólámpa és Villamossági r. t. cég, Újpest. A bejelentés napja: 1940. évi február hó 21. A találmány oxidkatóda villamos kisütőcsövekhez, főleg teljesen evakuált, pl. rádiócélokra alkalmas elektroncsövekhez és eljárás az ilyen katóda előállítására. 5 Kisütőcsövek termikus emisszióval dolgozó katódái tudvalevőleg túlnyomórészt a magfémen helyetfoglaló olyan bevonattal vannak ellátva, melynek kilépési munkája kicsi, azaz fajlagos elektronemissziója 10 nagy. A bevonat anyagának megválasztásánál azonban nem csak ez a szempont fontos, hanem a szóbanforgó anyag olvadáspontja és gőznyomása is. Mindeme szempontok figyelembevételével oxidkató-15 dák bevonataként földalkálifémoxidokat, főleg báriumoxidot szokás használni. A báriumoxidhoz gyakran egyéb földalkálifémek oxidjait is keverik, melyek kilépési munkája ugyan a báriumoxidénál na-20 gyobb, azonban a tapasztalat azt mutatta, hogy az ilyen kevert oxidok alkotta bevonatú oxidkatódák élettartama hosszabb, mint a tiszta báriumoxidkatódáké és magasabb hőmérsékleten is tarthatók üzem-25 ben, mi valószínűleg a bevonntanyag kisebb gőznyomásának tulajdonítható. Mindezek folytán oxidkatódák emittáló bevonatát gyakran készítették a bárium, kalcium és stroncium oxidjainak különböző arányú 30 keverékeiből. Az ilyen katódákat általában úgy készítették, hogy a fentnevezett három fém karbonátjainak keverékét megfelelő kötőanyag segélyével vitték fel a fémmagra és annak a már lezárt és szivattyú-35 zás alatt álló csőben való hevítésével a megfelelő oxidokká alakították át. Az ilyen bevonatú úgynevezett „kent" katódák általában jól beforrasztottak, de egyik hátrányuk az volt, hogy a több karbonát alkotta bevonatot nem sikerült a mag- 40 testre kataforetikus eljárással felvinni, mely tudvalevőleg a legegyenletesebb katódafelületet adja, mi főleg vékony magdrót katódák esetén fontos. Másik hátrányuk aránylag magas üzemi hőmérsékle- 45 tük volt, mely ugyan élettartam szempontjából rendszerint nem befolyásolta őket hátrányosan, de egyéb szempontokból nem mindig kívánatos. A találmány az olyan katódák tökélete- 50 sítését célozza, melyek emittáló bevonata bárium-, stroncium- és kalciumoxid keverékéből áll, és olyan katóda, melynek bevonatát ezen oxidok pontosan megszabott arányú és tisztátlanságoktól messzeme- 55 nőén mentes keveréke alkotja. Az ilyen katóda fajlagos emissziója és élettartama az eddigieket messize felülmúlja, üzemi hőmérséklete igen jó emisszió és élettartam mellett az eddig szokásosnál alacsonyabb 68 lehet, és a katóda a találmány szerinti eljárással kataforetikus úton, azaz rendkívül egyenletes bevonattal is készíthető. A találmány szerinti katóda e kiváló tulajdonságai különösen a telepes készülékekhez való 65 1.5 Volt alatti fűtőfeszültségű csövek meszszemenő tökéletesítését teszik lehetővé. A találmány szerinti katóda bevonatában a báriumoxid és kalciumoxid molekuláris aránya 2 : 1, a stronciumoxid pedig 70