128273. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korrozióálló bevonatoknak fémtesteken való előállítására

Megjeleni 1941. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 128273. szám XVI/e. oisztály. — M. 11900. alapszám. Eljárás korrózióálló bevonatoknak fémtesteken való előállítására. Metallgesellschaft Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1940. évi december hó 24. Ismeretesek eljárások bevonatoknak elő­állítására, melyeknél foszforsavat és króm­savat, illetőleg e savak sóit alkalmazzák. Ezeknél az eljárásoknál először foszfát-5 oldatban foszfátréteg keletkezik, amelyet azután kromátoldatban tovább kezelnek. Ismeretes olyan eljárás is, amelynél a foszforsavból és kromátból álló oldatot a védendő felületen száradni hagynak. Ezek-10 nek az oldatoknak olyanoknak kell lenniök, hogy) a Icezelendő felületre maró hatást ne fejtsenek ki, hanem hogy a felületen oly rétegben száradjanak, amelyet az oldat­ban levő sók alkotnak. Ilyen eljárást is-15 mertet például a 2,030,601 sz. amerikai sza­badalmi leírás. Mivel a fent említett kü­lönböző oldatok meglehetősen tömények, azok szárítása nehézségekkel járnak. A szá­radás végett sok esetben a szobahőmérsék-20 létnél magasabb hőmérsékleteken kell dol­gozni, mert szobahőmérsékleten való szá­radáskor az alkalmazott sók nedvszívó­képessége miatjt a száradás csak tökéletle­nül megy végbe és a rétegben visszamaradt 25 nedvesség a réteg alatt bekövetkező rozsdá­sodáshoz vezethet. Ügy találtuk, hogy ezek a hátrányok ki­küszöbölhetők és lakkokhoz jól tapadó alapbevonatot alkotó rétegek állíthatók elő, 30 ha a fémfelületeken, különösen vas- és acélfelületeken olyan oldatokat szárítunk meg, amelyek foszforsavat és krómsavat oly viszonyban tartalmaznak, melynek kö­vetkeztében ezeknek az oldatoknak maró 35 hatásuk van. Az ilyen oldatok agresszivitásuk követ­keztében csekélyebb töménységgel alkal­mazhatók. Ugyanezen ókból a jó réteg­képződés sokkal kevésbbé függ a bevonan­dó felület előzetes tisztításának mértékétől, 40 merfj a maró hatás az előkezelést, ameny­nyiben erre szükség van, a kívánt érte­lemben módosítja. A találmány szerinti eljárásnál alkalmazott oldat ezenkívül az előzetes tisztításnál nagyobb szabadságot 45 enged anélkül, hogy azáltal a bevonatban zavaró hatású nagyobb foszfátkristályok­kal kellene számolni. A bevonathoz hasz­nált oldatok kisebb töménysége továbbá lehetővé teszi a szobahőmérsékleten való 50 száradást, úgyhogy ez az eljárás helytál­lóan szerelt nagyméretű berendezéseknél, például hidaknál is előnyösen alkalmaz­ható. A találmány szerinti eljárásnál használt 55 oldatokban a rozsda elleni védelemhez szükséges foszfátot foszforsav alakjában és a krómsavat vagy mint ilyet, vagy mint alkálikromátot, vagy dikromátot alkalmaz­zuk, mert e kettő egyikének adaléka fősz- 60 forsav jelenlétében krómsavat ad. Hogy az oldat a fém felületén maró ha­tást kifejt-e vagy sem, az úgy a foszforsav és a hatértékű króm töménységétől, mint a két anyag tömegviszonyától is függ. 65 Ismeretes, hogy a krómsav bizonyos ha­tárok között foszforsavnak vasfelületre való behatását kifejezetten gátolja. Mivel a maró hatásnak létesülnie kell, az oldat készítésé­nél meghatározott feltételeket kell betarta- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom